|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Keletnémet menekültek - 2. folyt.
|
A New York Times Kelet-Berlinnek a reformokkal szembeni elkeseredett ellenállását elemezve egyebek között rámutat, hogy a kommunista országok közül még mindig a keletnémet államban a legmagasabb az életszínvonal, és minden nehézség ellenére korántsem fenyegeti olyan méretű gazdasági katasztrófa, amely - mint Lengyelországban - elodázhatatlanná tenné a gazdasági és politikai irányelvekkel való szakítást. A Politikai Bizottságot egy maroknyi konzervatív paternalisztikus öregember irányítja - Honeckerhez hasonlóan - akiket a sztálinizmus és a náci elnyomás formált ilyenné. Ezek a vezető funkcionáriusok - jegyzi meg a cikkíró - egyesen büszkék működésük eredményére, és nem veszik észre, hogy a lakosság mindenből kiábrándult. A cikkíró a rendszer megmerevédésének másik okát abban látja, hogy Nyugat-Németország - a majdani újraegyesülés reményében, no meg honfitársi szolidaritásból - évente sok milliárd márkával segíti a keletnémet államot, megmentve ezzel a gazdasági összeomlástól. A New York-i lap a Baltimore Sun cikkírójával ellentétben úgy véli, hogy Kohl kancellár Honeckernek tett tárgyalási ajánlata nem jelenti azt, hogy a nyugatnémet vezető valamilyen megoldásban reménykedik. Az ajánlat inkább csak a közvélemény figyelmének felkeltését célozta, mert Kelet-Berlin minden megoldást elutasít - szögezi le a New York Times. Miként reagál a nyugatnémet baloldal az NDK polgárainak tömeges menekülésére? Erre a kérdésre ad választ Klaus Schwinn(?) a Die Welt publicistája. Ezt írja kommentárjában: (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|