|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Kisgazdapárt nagygyűlése Soltvadkerten - nyilatkozat a párt törekvéseiről (1. rész)
|
1989. augusztus 27., vasárnap - Az árulókat, megalkuvókat nem vállalja a párt - hangzott el a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vasárnap Soltvadkerten tartott nyilvános nagygyűlésén. A hozzávetőleg 250 érdeklődő előtt bejelentették, hogy a Bács-Kiskun megyei vezetőség az országos választmánynál kezdeményezi: a párt határolja el magát azoktól a tagjaitól, akik segédkezet nyújtottak a Kisgazdapárt feloszlatásához, mint például Ortutay Gyula, Dobi István és társai.
A soltvadkerti nagygyűlésen Boross Imre pártfőügyész részletesen szólt a Független Kisgazdapárt céljairól, az 1945-ös (Nagy Ferenc és Kovács Béla nevével fémjelzett) program folytatásáról. Hardi Péter, a párt főtitkárhelyettese a már elkészült ifjúságpolitikai és egyházpolitikai programot ismertette, mint az erkölcsi válságból kivezető lehetőségeket. Ádám Pál, a Bács-Kiskun megyei szervezet ügyvezető alelnöke beszámolt egyebek között arról, hogy a Gaborják József megyei tanácselnök által felajánlott üres irodaépületet megtekintették és átmeneti székháznak - térítés nélkül - elfogadják, térítés nélkül. Boross Imre az MTI munkatársának nyilatkozott arról, hogy a Független Kisgazdapártnak pár hét óta ugrásszerűen növekszik a tagsága. A mostanihoz hasonló nyilvános nagygyűléseknek, amelyek e hetekben zajlanak valószínűleg szerepe van ebben. Az országban eddig négyszáz helyi szervezetük alakult meg, a tagok száma pedig meghaladja a 15 ezret. Legerősebb a szervezettség a dél-alföldi megyékben, mint például Bács-Kiskunban, de Hajdú-Bihar, Heves, Pest és Szabolcs-Szatmár megyében is erősödnek bázisaik. Szándékuk azonban nem a tagság gyarapítása - 1945 táján is csak hozzávetőleg 200 ezren léptek be ebbe a pártba - hanem a választók befolyásolása. A soltvadkerti nagygyűlésen érthetően az itt legtöbbeket foglalkoztató kérdés állt a középpontban: a párt programja szerint mi legyen a szövetkezetekkel, a földtulajdonnal, hogyan kívánja a párt az értékesítés és a tőkehiány gondjait megoldani. Boross Imre hangsúlyozta: a szövetkezeteket erőszakkal feloszlatni nem szabad. Az önkéntes szövetkezés alapelvéből kiindulva viszont a kilépni szándékozó tagnak vissza kell adni a földet, vagy az annak valóban megfelelő ellenértéket. Kifejtette: az ország gazdasági talpraállásának kulcskérdése, hogy a veszteséges nagyvállalatokat - mint például az ózdi, diósgyőri, - a költségvetés tovább ne finanszírozza. (folyt.köv.)
1989. augusztus 27., vasárnap 20:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|