 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
- Német menekülők - 2. folyt.
|
Ahogy áthaladtunk a kapun, mindnyájan nagyon meghatódtunk,
sírtunk, s csak azt láttuk: sikerült. Boldogok voltunk. Az
elhatározás már régen élt bennünk. Játszottunk azzal a gondolattal
is, hogy kérvényezzük a kiutazást, de a polgárokat nagyon
elbizonytalanították az állambiztonsági szervek. Azt sem tudtuk,
hogy egyáltalán kijut-e még egyetlen NDK-polgár is, vagy hogy mennyi
ideig kell várnunk. Nem vagyunk a legfiatalabbak, nem volt időnk,
hogy hét évet várjunk. Végül is ezért határoztuk el, hogy
Magyarországon keresztül megyünk a Szövetségi Köztársaságba. Az
életünket nem akartuk kockára tenni. Tudtuk, hogy Magyarországon nem
lőnek le minket, illetve hogy nem zárnak minket börtönbe.
- A hölgyet és családját Magyarországon kellemetlen meglepetések
is érték, mégis ...
- Magyarország különben nagyon tetszett nekünk. Különösen
Budapest. El kell mondjam, nagyon szívesen utaznánk újra
Magyarországra nyaralni. Ez most nem volt nyaralás, ez kaland és
stressz volt az elejétől a végéig. Szépnek találjuk a magyar tájat,
az emberek barátságosak, vendégszeretőek, kivétel mindenütt akad.
- Második beszélgetőpartnerem egy Karl-Marx-Stadt környékéről
származó, negyven év körüli férfi volt, aki családjával menekült.
Csak magyarországi nyaralásuk alatt döntötték el, hogy Ausztriába
szöknek. Példájuk talán egyedi eset? Vagy ez a jelenség
tömegpszichózisnak tekinthető a Magyarországon nyaraló NDK-
állampolgárok között?
- Biztos, hogy sok személyt érint, akik a társadalmi funkcióik
és foglalkozásuk miatt eddig visszariadtak a kiutazás
kérvényezésétől, mert el akarták kerülni a megtorlást. Szerintem
igen magas azoknak az aránya, akikben Magyarországon ötlött fel a
menekülés gondolata. A határt most átlépő személyek között igen
magas az értelmiségiek aránya. Sok az orvos, mérnök, akik
menekülésük előtt nem kérvényezték a kiutazást. Nem akarták, hogy
eltiltsák őket foglalkozásuktól. (folyt.)
1989. augusztus 25., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|