 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Az amerikai kormány a prágai tavaszról 6.
|
Washington, 1989. augusztus 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Holnap lesz 21 esztendeje, hogy 1968 augusztus 21-ikén öt ország
hadserege behatolt Csehszlovákiába. Az inváziót a Szovjetunió
vezette, és Lengyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK
hadserege vett részt benne. A megszállás célja annak a prágai
kormánynak a megbuktatása volt, amely politikai és gazdasági
reformokat, valamint az emberi jogok fokozottabb tiszteletben
tartását kezdeményezte. A reformereket kizárták a kommunista pártból
és a kormányból egyaránt, és felállították azt az elnyomó rendszert,
amely a mai napig hatalmon van Csehszlovákiában
Leonyid Brezsnyev azzal próbálta igazolni a prágai tavasz
eltiprását, hogy a fokozott politikai és gazdasági szabadság
Csehszlovákiában a Varsói Szerződés többi tagállamainak stabilitását
fenyegette. Itt született meg a Brezsnyev-droktína, amellyel a
Szovjetunió fenntartotta magának a jogot a beavatkozásra a Varsói
Szerződés bármely tagállamában, hogy megvédje azt, amit a
kommunizmus vívmányainak nevezett.
Szerte a világon jogállamok és nemzetek, országok és emberek
tiltakoztak a Csehszlovákiával szemben tanúsított indokolatlan
agresszió ellen. Még a Szovjetunióban, de a többi megszálló
országban is sokan voltak, akik tudták: kormányuk helytelenül
cselekedett. Néhány bátor ember nyilvánosan tiltakozott, közülük nem
egyet letartóztattak és bebörtönöztek.
21 évvel később megváltozott a világ. Lengyelországban nemrég
választások voltak, és a kommunista párttagoknak valóban meg kellett
küzdeniük a többi jelölttel. Eredményeképpen a Szolidaritás megnyert
csaknem minden mandátumot amelyért indulhatott. A szenátus a
szakszervezeté lett - mint ahogy a szakszervezet jelentős
képviselethez jutott a befolyásosabb alsóházban, a Szejmben is.
(folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|