 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (2. rész)
|
Az Ellenzéki Kerekasztal szükségesnek tartja, hogy a háromoldalú
tárgyalásokon tekintsék át a nyilvánosság általános helyzetét, a
nyomdaügyet és az MSZMP sajtómonopólima korlátozásának lehetőségeit,
különös tekintettel a megyei lapokra - mondta Sólyom László.
Végezetül sajnálattal állapította meg: jóllehet a nyilvánossággal
foglalkozó I/5-ös albizottság már augusztus elején konszenzusra
jutott abban, hogy a háromoldalú tárgyalásokról rendszeres
tévéműsort kellene adni, ez az ügy elvileg megakadt, s nem jutott a
középszintnél tovább.
Haraszti Miklós emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú
tárgyalások fő célja a szabad választások feltételeinek
megteremtése. Ennek fontosságára utalva úgy ítélte meg, hogy a
megbeszéléseket övező nyilvánosság nem elégséges. Az I/5-ös
albizottság munkájáról szólva úgy vélekedett, hogy egyelőre kevés a
kézzelfogható eredmény. Példaként említette: az MSZMP a kezében lévő
megyei lapok tekintetében mereven ellenáll, e lapok helyzetét
vagyoni kérdésnek tekinti. Sikerként könyvelte viszont el, hogy
konszenzus született az ombudsman (állampolgári jogok szóvivője)
intézményének felállításáról. Ez jelen esetben olyan intézmény
lenne, amely a pártatlan tájékoztatáshoz való állampolgári jogot
felügyelné. Az ideiglenesen Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nevet
viselő intézmény feladata az lenne, hogy a választási kampány
kezdetéig a nem objektív tájékoztatással kapcsolatos panaszokat
kivizsgálja. A bizottságnak, amely az elképzelések szerint 3-5,
pártokon kívüli, a három oldal által elfogadott szakemberből állna,
joga volna a nemzeti tájékoztatási intézményeken keresztül
nyilvánosságra hozni a konkrét ügyekre vonatkozó állásfoglalását.
Haraszti Miklós az EKA nevében kérte, hogy a közvélemény tegyen
javaslatokat a bizottságba alkalmas személyekre.
Torgyán József arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselők
választásával foglalkozó albizottságban a tárgyalások során
hangsúlyosan vetődött fel az országos hírközlő szervek felhasználása
a választási kampány során. Egyebek közt kevesellte azt az adásidőt,
amely az MSZMP elképzelése szerint a választásokon induló pártok és
egyéni jelöltek számára a kampány idején rendelkezésre állna. Ez a
műsoridő ugyanis egy napra lebontva hat perc lenne. Az EKA fontosnak
tartja, hogy a kampány idején szabadon lehessen élni a fizetett
hirdetések eszközével. Ezzel szemben az MSZMP és a harmadik oldal
álláspontja: számukra elképzelhetetlen, hogy egy párt egy másik párt
vagy szervezet lapjaiban tegyen közzé fizetett választási hirdetést.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|