|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar határ- és menekültpolitika
|
London, 1989. augusztus 11. (BBC, Késő esti adás) - Most rátérünk két angol lapban ma megjelent cikk ismertetésére. Mind a mai Guardian, mind az Independent cikket közölt arról, hogyan járnak el a magyar hatóságok az NDK-ból Magyarországon keresztül Nyugatra menekülni igyekvő keletnémetekkel szemben. Most ezt a két cikket ismertetjük. - A Guardian mai cikke említést tesz Nagy Károly, a Belügyminisztérium menekültügyi osztálya vezetőjének bejelentéséről, miszerint az első ízben átszökni próbálókat csupán rendőri figyelmeztetésben részesítik, de a többszöri próbálkozók útlevelébe továbbra is pecsétet ütnek. Magyarország egymással ellentmondó kötelezettségek hálójába került. Egyrészt aláírta a genfi egyezményt - és ennek értelmében elkötelezte magát az emberi jogok tiszteletben tartására - másrészt 1969-ben egyezményt írt alá Kelet-Németországgal a határsértőkkel kapcsolatos információk továbbításáról. A Magyarországon átutazó keletnémetek rettegnek attól, hogy lebélyegzik útlevelüket. Bár a magyar hatóságok eddig nem használtak kényszert, a bepecsételés értelmében az illetőnek 24 órán belül el kell hagynia Magyarországot, és egy évig nem térhet vissza. Sok Magyarországon tartózkodó keletnémet most attól fél, hogyha lepecsételt útlevelével visszatér az NDK-ba, ennek következtében elveszti állását, nem fejezheti be tanulmányait, vagy esetleg még börtönbe is kerül. Az Independent mai tudósítása magyar hivatalos forrást idézve azt írja, hogy a keletnémet kormány ígéretet tett: ha a Magyarországon bújkáló, vagy a nyugatnémet követségen menedéket kereső keletnémet polgárok hazatérnek, nem éri bántódás őket, és hivatalosan folyamodhatnak kivándorlásért. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|