|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Konferencia a magyarországi németek történetéről
|
1989. július 25., kedd - Magyar-NSZK tudományos konferencia kezdődött kedden Szekszárdon a magyarországi németek számának, a német települések helyzetének, összetételének, nemzetiségi viszonyainak alakulásáról 1870 és 1980 között. A Nemzetközi Kulturális Intézet, az NSZK-beli Südosteuropa Gesellschaft (Délkelet-Európa Társaság), az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyarországi Németek Szövetsége, valamint az MTA Történeti Demográfiai Bizottsága közös rendezésében három napig tartó tanácskozáson történészek, jogtudósok és nyelvészek vesznek részt.
A szekszárdi Művészetek Házában német nyelven folyó konferencia megnyitóján Manherz Károly művelődési miniszterhelyettes előadást tartott a nemzetiségi anyanyelv, a népi kultúra és az identitástudat kapcsolatáról. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit Walter Althammer, a Südosteuropa Gesellschaft elnöke. Kovacsics József, az ELTE jogi karának tanszékvezető professzora egyebek között arról szólt, hogy feszültségekkel terhelt időszakokkal is foglalkoznak a történeti elemzések során, s a szakemberek számára megnyugtató érzés, hogy napjainkban a kutatási területek mindegyikében helyet kap az összetartozás gondolatköre. Tamás Ádám, a Tolna Megyei Tanács elnöke arról tájékoztatta a német és a magyar szakembereket, hogy Tolnában ötezer gyermek tanul németül az óvódákban és az általános iskolákban, kétnyelvű iskola működik Bonyhádon, Gyönkön, Nagymányokon. Újabb, kollégiummal rendelkező kétnyelvű iskola megnyitását tervezik a következő években, amelyhez segítséget kap a megye a Német Szövetségi Köztársaságtól. (MTI)
1989. július 25., kedd 14:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|