Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 17.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Fordulópont március 15-e?

"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága, az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak. 100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni. Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki. Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa valóban a fordulat napja volt."

Interjú Mark Palmerrel

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Amerika Hangja budapesti mikrofonjánál Walsa István köszönti kedves
hallgatóinkat, ezúttal utóljára - hacsak egyik-másik riportomat vagy
interjúmat washingtoni szerkesztőségünkből nem ismételjük majd meg
magnószalagról - máskülönben ennek a riporternek ez a legutóbbi
kiküldetése Budapestre véget ért.

    Mivel megbízatásom az volt, hogy George Bush elnök történelmi
jelentőségű 38 órájáról tudósítsak, úgy gondolom, hogy ennek
befejezése - Mark Palmer nagykövet megszólaltatásával - méltó. Most
tehát a vele folytatott exluzív interjú teljes szövege következik:

    - Első kérdésem a Nagykövet Úrhoz - amit angolul is hallanak -
így hangzott: Nagykövet Úr
Amerika Hangja nevében köszönöm ezt a
lehetőséget erre a beszélgetésre, és biztos vagyok abban, hogy Bush
elnök most befejeződött hivatalos budapesti látogatása, valamint
azok a jelentős lépések, amelyek a kétoldalú kapcsolatok további
kiszélesítésére történtek, Önt bizonyára őszinte megelégeléssel és
büszkeséggel töltik el.

    - Valóban így van ez, bármely nagykövetnek a világ bármely
országában az a legnagyobb álma, hogy az általa képviselt ország
államfője ellátogasson abba az országba, ahová a nagykövetet
akkreditálták. Én személy szerint szívből örülök annak, hogy Bush
elnök idelátogatott, bár 1983-ban is eljöttem Vele. Azóta - amint
arra ő is utalt - mélyreható változások történtek Magyarországon.
Megkezdődött az igazi haladás a politikai rendszer és a politikai
szabadság irányában, és ennél fogva igen nagy megelégedést jelent a
számomra, hogy Bush elnöknek alkalma nyílt arra, hogy részt vegyen
ebben a folyamatban. Nem akarunk beavatkozni, de mindenképpen
szeretnénk segíteni annak elérésében, amire a magyarok valamennyien
vágynak, amire maga a pártvezetőség is törekszik. (folyt.)


1989. július 17., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Mark Palmerrel - 1. folyt.

Igen, a megelégedettség részemről őszinte, mert nemcsak szimbolikus dolgokat sikerült elérni, hanem gyakorlati dolgokat is megvalósítottunk - volt Mark Palmer válasza első kérdésemre, amit a következő kérdés követett. És innentől kezdve most már csak angol kérdéseim magyar tolmácsolását hallják, majd aztán a nagykövet angol válaszát, és válaszának magyar fordítását.

Kérdés: Amig a Nagykövet Úr emlékei még frissek, kérem röviden
értékelje a látogatást amerikai és magyar szempontból.

    - Meggyőződésem, hogy Bush elnök szempontjából a látogatása
nagyon sikeres és eredményes volt. Lehetősége nyílt arra, hogy úgy
mondjam: elsőkézből láthassa mindazt, ami történik. Felmérje a
várakozó kihívásokat, hogy aztán tovább utazzon Párizsba - ahová
természetesen időközben már meg is érkezett - és a francia
fővárosban elemeztesse a nyugati ipari demokráciák vezetőivel a
lengyelországi és a magyarországi fejleményeket és a két ország
jövőjét. És ebből a szempontból a látogatás nagyon fontos volt.

    Ami az értékelést illeti a magyar oldalról, hát őszintén szólva
ebbe most nem akarok belemenni - mondta Mark Palmer amerikai
nagykövet - mert az utóbbi napokban annyira elvoltam foglalva, hogy
nem volt alkalmam találkozni azokkal a magyarokkal, akikről tudom,
hogy őszintén megmondják nekem, mi a véleményük. De remélem, hogy
ezen a hétvégén amikor találkozom velük - közöttük nagyon sok
fiatallal is - amikor együtt vacsorázunk és teniszezünk, nagyon sok
ismerősöm lesz ott a születésnapomra rendezett fogadáson is, úgyhogy
majd akkor részletesen kifaggathatom őket. Megérzésem viszont már
most az, hogy a magyarok is nagyon elégedettek, de szeretném őket
közvetlenül hallani.

    - Kérdés: Bush elnök látogatása alatt a Nagykövet Úr mindvégig
ott volt az elnök oldalán. Mit gondol: hogyan jött ki Bush elnök a
magyar vezetőkkel és mennyiben sikerült neki világosabb képet
alkotnia a jelenlegi politikai helyzetről, valamint Magyarország
igényeiről? (folyt.)


1989. július 17., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Mark Palmerrel - 2. folyt.

- Azt hiszem, hogy az elnök nagyon érdekesnek találta megbeszéléseit a jelenlegi magyar vezetőséggel. Találkozott Straub elnök úrral - aki természetesen nem tagja az MSZMP-nek mégis megpróbál valamennyi magyart képviselni. Ők ketten hasznos és eredményes tárgyalásokat folytattak. Azután a különböző fogadásokon, vacsorákon, hivatalos tárgyalásokon az elnök véleménycserét tartott Nyers, Németh, Pozsgay és Szűrös urakkal, valamint Horn Gyula külügyminiszter úrral, aki tulajdonképpen az MSZMP vezetőségét képezi. Azt hiszem az elnök megnyugtatónak tartotta ezeket az eszmecseréket, mert azt hallhatta, hogy a párt valóban elkötelezte magát a többpártos, szabad választások és gazdasági élet decentralizálása mellett.

Ezek persze egyelőre még csak íratlan elkötelezettségek, és az
lenne a fontos, hogy mindezt a gyakorlatban is megvalósítsák. De azt
hiszem Bush elnök bizakodó. Mert - amint azt a magyar vezetőknek is
mondotta - mindaz amit ezektől a vezetőktől megtudott, hogy az
országot milyen írányban akarják továbbvinni - mindenképpen bíztató.

    - Következő kérdésem Mark Palmer úrhoz az Egyesült Államok
budapesti nagykövetéhez: Bár Ön már jelezte, hogy egyelőre nem
szívesen nyilatkozik a magyar vezetőség reakciójáról az elnöki
látogatással kapcsolatban, kérem mégis mondjon néhány szót arról,
ahogy Ön látja a magyarok reakcióját a Bush elnök által bejelentett
segélycsomagra. Mert a riporter véleménye a magyar sajtót olvasva
az, hogy a magyarok tisztában vannak azzal, hogy ez - bár egy
szerény lépés, de egy igen fontos első lépés.

    - A mi véleményünk az, hogy a magyarok nem akarják, hogy az
Egyesült Államok úgy kezelje őket, mint egy harmadik világbeli
országot. Tehát ő nem egy olyan országot, aminek csak pénzt adunk.
Sokkal inkább azt szeretné, hogy úgy tekintsünk rájuk mint egy
országra, amely már elindult a gazdasági talpraállás útján, és ennek
jegyében lehetővé váljon számára, hogy normális, rendezett
kereskedelmi kapcsolatokat tarthasson fenn a világgal. (folyt.)


1989. július 17., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Mark Palmerrel - 3. folyt.

Mint például Spanyolország vagy Dél-Korea vagy Ausztria, és Bush elnök Budpesten bejelentett lépései mind ennek a bevetésnek, ennek a célkitűzésnek megvalósítását szolgálják. És hadd emlékeztessek itt arra - folytatta Mark Palmer nagykövet -, hogy mi most mindent megadtunk Magyarországnak, amit Magyarország az elmúlt évtizedekben kért.

A legfontosabb ezek között a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény
biztosítása. Magyarország számára szabad lesz az amerikai piac.
Ezenkívül aláírtunk egy egész sor megállapodást, a légügyi
megállapodástól kezdve az idegenforgalmi megállapodáson át, a
mezőgazdasági minisztériumok együttműködésére vonatkozó
megállapodásig - és még sorolhatnám tovább.

    Úgy érzem, hogy ha mindazok, akik értenek a nemzetközi gazdasági
élethez, a nemzetközi kereskedelemhez, a tőkéhez, a beruházásokhoz
és ők átnézik és gondosan tanulmányozzák ezt a segélycsomagot,
elemzik az elmúlt hetekben aláírt vegyesvállalkozásokra vonatkozó
megállapodásokat, ha emlékezetükben tartják azt is, hogy a
Bajcsy-Zsilinszky úton Amerika Házat építünk 12 millió dolláros
költséggel... szóval ha mindezt szemelőtt tartják és gondolnak arra
az elnöki ígéretre, hogy a párizsi konfrencián igyekszik majd
megszerezni a többi ipari nagyhatalom támogatását Magyarország
hasonló irányú és természetű megsegítésére, a külföldi befektetések
bátorítására, a magyar külkereskedelem fejlesztésére - akkor a
végkövetkeztetés nem lehet más mint annak felismerése, és
beismerése, hogy Bush elnök mindent megadott Magyarországnak, amit a
magyar vezetőség kért - hangzott Mark Palmer budapesti amerikai
nagykövet válasza a legutóbbi kérdésemre. És ezek után a beszélgetés
- mondjuk úgy - személyesebb témákat is felölelt. (folyt.)


1989. július 17., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Mark Palmerrel - 4. folyt.

Például azt, hogy mi volt a nagykövet reakciója arra, hogy Bush elnök összetépte, eldobta a fogadtatási ünnepségre írt beszédet. Mi is volt tulajdonképpen abban a beszédben, és sajnálja-e a Nagykövet Úr, hogy a magyarok nem hallhatták?

- Bevallom őszintén, hogy mint az elnöki látogatás főszervezője
amerikai oldalon, nagyon megijedtem, amikor kedden délután 15
perccel 5 óra után hatalmas vihar tört ki Budapest felett. A Kossuth
téren felállított elektromos és egyéb berendezéseket elpusztította,
feldöntötte, megrongálta a vihar. Sebesülések is voltak. Én akkor
már a repülőtéren voltam, az elnökre várva, és a bizony a magyar
protokollosztály vezetőivel közösen fájt a fejünk, hogy most aztán
mi lesz? Végül is úgy döntöttünk, hogy minden az eredeti tervek
szerint menjen le.

    Mire Straub elnök úr megkezdte beszédét, akkorra már valóban
megnyíltak az egek csatornái, az esőt égzengés kísérte. A tömeg,
amely már vagy két órája várakozott bőrig ázott, és Bush elnök
személy szerint mondta nekem - folytatta Mark Palmer amerikai
nagykövet -, hogy milyen szívmelengető élmény volt a számára azt
látni, hogy a tömeg mégsem tágított, hogy ezek az emberek kijöttek
az üdvözlésére, hallani akarták őt.

    És én személy szerint - folytatta Palmer - nagyon büszke voltam
az elnökre, mert úgy viselkedett mint egy amerikai: spontán és
őszintén. De nem akarta, hogy mindenki még jobban elázzon,
összetépte a beszédét. Azt jelezve ezzel, hogy felejtsük el a
protokollt, legyünk emberek. És így került az elnöki esőkabát is az
agyonázott a Kovács néni hátára. Az elnök szerintem remekül
viselkedett egy rendkívül nehéz helyzetben, és ezzel mintha a
fogadtatási ünnepség sokkal emberibbé, jelentősebbé lett volna, mint
ahogy azt eredetileg tervezték.

    - Közbevetett kérdés: Még mindig nem válaszolt Palmer nagykövet
úr arra, hogy sajnálja-e, hogy a magyarok nem hallották a beszédet,
és mit volt abban a beszédben? (folyt.)


1989. július 17., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Mark Palmerrel - 5. folyt.

- Igen. Szívből sajnálom, hogy nem hallották, mert egy
lelkesítő, érzelmektől átfűtött, elgondolkoztató beszéd lett volna.
Az elnök maga írta. Tele volt utalásokkal Kossuth Lajosra, az
amerikai-magyar kapcsolatokra az elmúlt évszázadban, ismételt utalás
volt a beszédben a magyarok szabadságvágyára és arra, hogy ez mit
jelentett nekünk amerikaiaknak. Az elnök beszélt volna a
Magyarország iránti tiszteletről, a magyar bevándorlók
hozzájárulásáról az Egyesült Államok életének valamennyi területéhez
a zenétől és Bartóktól kezdve az atomfizikáig és Teller Edéig. Ilyen
lett volna a beszéd.

    Sajnáljuk, hogy nem hangzott el, de úgy gondolom, hogy amit az
elnök mondani akart azt elmondta a Marx Károly Közgazdaságtudományi
Egyetemen elhangzott beszédében. Aki hallotta a beszédet azt
hallotta, amit az Egyesült Államok elnöke Budapesten mondani akart.

    - Következő kérdésem Mark Palmerhez az Egyesült Államok
budapesti nagykövetéhez: Mire volt az elnök különösképpen kíváncsi?
Volt-e olyan alkalom, hogy Bush elnök a nagykövet úrhoz fordult és
bizalmasan azt mondta, hogy te Mark, vagy Mr. Palmer, vagy Nagykövet
Úr, tudna valami bővebbet mondani nekem erről vagy arról?

    - Sokszor tett az elnök utalást arra, hogy milyen mély
behatással volt rá, mennyire meghatotta őt az itteni fogadtatás.
Jelezte, hogy mennyire érdeklik őt az itteni új erők, főleg a
fiatalok és ahogy a fiatalok gondolkodnak. Többet akar tudni az új
politikai pártokról. Grósz Károlyt természetesen már korábbról
ismerte - Grósz úr washingtoni látogatása alkalmából találkoztak -
és a jelenlegi vezetőség legtöbb tagját is nagyjából ismerte. Inkább
az új politikai erők és csoportosulások iránt érdeklődött. Aztán azt
is akarta tudni, hogy melyek az itteni gazdasági haladás legfőbb
akadályai? Pontosabban: azt akarta tudni, hogy hogyan oszlik meg
Magyarországon a magánszektor, mennyiben járul hozzá a magánszektor
a nemzeti össztermeléshez, ilyesmiket akart tudni Bush elnök.
(folyt.)


1989. július 17., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Mark Palmerrel - 6. folyt.

És ezzel eljutottunk ennek az exluzív interjúnak utolsó kérdéséhez, amelynek bevezetőjében emlékeztettem Mark Palmer urat, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét arra a jó néhány héttel ezelőtt tett kijelentésére egy amerikai tv-interjú során, hogy "Magyarország 10 éven belül nyugati tipusú ország lesz".

- Kérdés: mit gondol a Nagykövet Úr, mennyiben járult hozzá Bush
elnök sikeres budapesti látogatása ennek megvalósításához, és ahhoz,
hogy a magyarok is megvalósíthassák álmaikat?

    - Személyes véleményem az, hogy egy elnöki látogatás
legfontosabb hozzájárulása minden esetben az, hogy derűlátóbbá,
bizakodóbbá tegye az embereket saját jövőjüket illetően, hogy
hozzásegítse őket ahhoz, hogy valóban saját kezükbe vehessék sorsuk
irányítását, hogy kezükbe vegyék gazdasági életük irányítását, és
hogy ebben is sikeresnek bizonyulhassanak.

    Úgy érzem, hogy George Bush elnök személyles optimizmusa
Magyarországgal kapcsolatban segíteni fog mindenben. Az elnök nem
ringatja magát semmiféle illuzióban arról, hogy majd mi most
hirtelen megváltoztatjuk Magyarországot. De nem is ez a célunk.
Segíteni viszont akarunk, mégpedig úgy, ahogy Magyarország szeretné
tőlünk ezt a segítséget.

    Bush elnök különös gonddal ügyelt arra, hogy ittlétével
semmiféle problémát ne okozzon Magyarország és a Szovjetunió között,
ismételten utalt arra, meggyőződése szerint a Szovjetunió jó
irányban halad. Lengyelország és Magyarország is jó irányban halad,
és mi mind a hárommal együtt szeretnénk működni. Ugyanakkor azonban
is szilárd meggyőződésünk - folytatta Mark Palmer az Egyesült
Államok budapesti nagykövete -, hogy Magyarország a nemzetek
családjának teljes jogú tagja akar lenni. Magyarország, Magyarország
akar lenni - és ez az pontosan ami megfelel a mi értékeinknek.
(folyt.)


1989. július 17., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Mark Palmerrel - 7. folyt.

Mert szerintünk minden országnak és népnek joga van arra, hogy saját életét irányíthassa, és mi azt reméljük, hogy Bush elnök optimizmusa ebből a szempontból talán egy kicsit ragályos is lesz - mondotta Mark Palmer az Egyesült Államok budapesti nagykövete. És azután a beszélgetés a riporternek ezzel a megjegyzésével zárult:

- Vagyis: küszöbönálló születésnapja alkalmából Amerika Hangja
valamennyi magyarországi hallgatója nevében a riporter
felköszöntötte az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, és
köszönetet mondott neki ezért az exkluzív interjúért. +++


1989. július 17., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD