|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. július 10., hétfő - A magyar politikai vezetés nagy várakozással tekint George Bush amerikai elnök látogatása elé; személyében első ízben látogat Magyarországra a nyugati világ vezető hatalmának államelnöke - hangoztatta Horn Gyula külügyminiszter hétfőn délután az elnöki látogatásról tudósító hazai és külföldi újságírók számára tartott sajtókonferenciáján, a Pesti Vigadóban. - Mindent megteszünk azért, hogy e látogatás hasznosnak, tartalmasnak bizonyuljon - tette hozzá.
A magyar vendéglátók szándékairól szólva kifejtette: reális képet kívánnak adni Bush elnöknek a magyarországi helyzetről, a politikai törekvésekről. Különösképpen azokról a célokról, amelyek a kormány tevékenységét vezérlik, beleértve ebbe a kormányzó párt, az MSZMP szándékainak megismertetését is. Ennek kapcsán kiemelte: az MSZMP volt a kezdeményezője a megújulás folyamatának, s ma is ez a párt áll e folyamat élén. Ugyanakkor együttműködik, konzultál a nem kormányzati pártokkal és mozgalmakkal is. Mint mondotta, a kormányzó pártban ma az újítók, a megújulást akarók tábora a meghatározó, azoké, akik a demokratikus szocializmus megteremtésére törekednek. Egy, a demokratikus szocializmus tartalmát firtató kérdésre válaszolva kifejtette: az MSZMP szakítani akar a szocializmus régi, mára alkalmatlannak bizonyult gyakorlatával, azzal, hogy ,,évtizedekig demokráciáról beszéltünk, és szocialistának neveztük a rendszerünket, miközben ez nem volt valódi demokrácia. Meggyőződésem szerint nincs polgári vagy szocialista demokrácia, csak egyféle, csak igazi demokrácia van. S ezt kell megteremtenünk.,, A külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését is, hogy Magyarországon a közeljövőben nem képzelhető el kormányképes koalíció az MSZMP részvétele nélkül. Az MSZMP, miközben viselnie kell a felelősséget a múltban elkövetett hibákért, változatlanul a legnagyobb politikai erő, s meggyengült tekintélye ellenére is képes a megújulás élére állni. Most a válsághoz vezető okok megszüntetéséért dolgozik, ez év őszére elkészíti konkrét programját. A többi politikai párt, mozgalom céljaival, programpontjaival való összevetés is azt bizonyítja, hogy az MSZMP formálódó programja reális helyzetfelismerésen, a legfontosabb célok helyesen megjelölésén alapult. (folyt. köv.)
1989. július 10., hétfő 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Horn Gyula kiemelte, hogy a magyar külpolitika a realitásokból indul ki, szem előtt tartja az ország geopolitikai meghatározottságát. Igen fontosnak tekinti a Szovjetunióhoz fűződő viszony megőrzését, fejlesztését. ,,Nincs szó arról, hogy a hazai megújulás során eltávolodjunk a Szovjetuniótól, a többi szocialista országtól, arról azonban igen, hogy korszerűsítsük azt a kapcsolatrendszert, amely ezekhez az államokhoz fűz minket,, - mondotta. Geopolitikai meghatározottságunk ugyanakkor nem akadálya annak, hogy minden irányban szélesítsük nyitottságunkat. Ennek egyik jele Bush elnök látogatása is. A külügyminiszter felidézte, hogy a közelgő látogatás kapcsán különböző hírek röppentek fel valamiféle, Magyarországnak nyújtandó amerikai hitelekről. Erről nincs szó - szögezte le, hozzátéve: egy elnöki látogatásnak nem is lehet ez a témája. Előre kívánunk lépni azonban olyan, még meglévő akadályok elhárításában, amelyek nehezítik az új típusú együttműködés kialakítását. S ez nemcsak magyar érdek, hanem az amerikai vállalkozók érdeke is. A magyar fél konkrét törekvései között említette annak elérését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét öt évre, vagy időbeli korlátozás nélkül terjesszék ki Magyarországra; ugyancsak üdvözölnénk az amerikai tőkebefektetésekre vonatkozó kormánygarancia megadását, továbbá a technológiaátadás megkönnyítését, ezzel összefüggésben a COCOM-lista enyhítését. Emellett a magyar kormány évek óta szorgalmazza, hogy magyar képviselet nyíljon az Egyesült Államok nyugati partján, amely nemcsak gazdasági szempontból volna fontos, hanem a kölcsönös utazásokat és a magyar emigrációval való kapcsolattartást is könnyítené. Horn Gyula rámutatott: ,,Nem azt várjuk, hogy mindezek a kérdések a látogatások idején megoldódnak, de bizonyosak vagyunk abban, hogy Bush elnök útja jelentős ösztönzést adhat az előrelépéshez,,. Hozzáfűzte: George Bush Budapestről a tőkés világ hét vezető hatalmának párizsi csúcstalálkozójára utazik, s ott bizonyára Magyarországon szerzett benyomásairól is tájékoztatást ad majd. Ez is igen fontos lehet hazánk számára. (folyt. köv.)
1989. július 10., hétfő 16:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula sajtótájékoztatója (3. rész)
|
Kérdésekre válaszolva Horn Gyula aláhúzta: a magyar kormány egyetért Bush elnöknek azzal a kijelentésével, amely szerint kelet-európai utazásával nem kíván éket verni a meglátogatott országok és szövetségesei közé. A magyar külügyminiszter rámutatott: Mihail Gorbacsov a legutóbbi, az NSZK-ban és Franciaországban tett látogatása során maga is aláhúzta, hogy a Szovjetuniónak sincs olyan törekvése, hogy megpróbáljon az Egyesült Államok elleni hangulatot kelteni Washington szövetségeseinél, elválasztani őket az Egyesült Államoktól. Bush elnök jól ismeri az európai, és ezen belül a kelet-európai realitásokat is, ebből indul ki az út során - hangoztatta Horn Gyula. Egy kérdésre válaszolva a külügyminiszter kifejtette: az amerikai elnök útja minden bizonnyal tovább erősíti a kapcsolatokat az Egyesült Államokban élő magyarsággal is. Ez elmúlt néhány évben ezek a kapcsolatok gyorsan bővültek, gyakorlatilag ma alig van olyan magyar szervezet az Egyesült Államokban, amellyel ne alakult volna ki megfelelő viszony. A bevezetett intézkedések következtében problémamentes az utazások, a családlátogatások, családegyesítések ügye is. Számítunk arra, hogy az amerikai magyarság mind fokozottabban kapcsolódik be a magyar gazdaság átalakítását szolgáló tervek megvalósításába. Ezzel kapcsolatban is fontos az amerikai elnök magyarországi látogatása: még jobban ráirányítja az Egyesült Államok közvéleménye, s ezen belül az ott élő magyarok figyelmét hazánk életére. Horn Gyula a nemzetközi sajtóértekezleten több kérdést kapott a magyar-román viszonyról, a Bukarestben a hét végén megtartott találkozóról. Megismételte: a nemhivatalos találkozón egyetlen kérdésben sem sikerült előbbre jutni, megoldást találni. A másfél órás megbeszélésen a magyar küldöttek tényekkel és adatokkal cáfolták meg a magyar politikáról Romániában hangoztatott és a találkozón Ceausescu elnök által is megismételt vádakat. A felek egyébként nem kértek fel harmadik országot közvetítésre. (folyt. köv.)
1989. július 10., hétfő 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula sajtótájékoztatója (4. rész)
|
Egy kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter kitért az úgynevezett román katonai fenyegetés témakörére is. - A találkozó során, miközben számba vettük az utóbbi hónapokban kialakult helyzetet, megemlítettük azt is, hogy megjelentek olyasfajta nyilatkozatok, amelyek katonai fenyegetést is tartalmaznak Magyarország címére. Ennek részletezésére a találkozó során nem került sor, nem is volt erre idő. Mi az, amire konkrétan gondolunk, mire alapozzuk ezt a megállapítást? Mindenekelőtt arra, hogyha egy szomszédos ország kijelenti, hogy képes az atomfegyver előállítására, továbbá, hogy a nem távoli jövőben hozzálát középhatótávolságú rakéták gyártásához, az mindenképpen kell, hogy érintse szomszédos országok, adott esetben Magyarország biztonságát. Megjelentek olyan nyilatkozatok román részről, felelős román vezetők tollából, amelyek ugyancsak tartalmaznak katonai jellegű fenyegetést. Hadd említsek ezek közül egyet: a román hadsereg vezérkari főnöke kijelentette egy folyóiratban, hogy igazságtalan a trianoni béke. No nem amiatt, amiért Magyarország is igazságtalannak tartja azt, hanem amiatt, hogy Magyarország területéhez tartoznak olyan országrészek is, ahol román lakosság él. Megfogalmazta e helyzet megváltoztatásának igényét is. Több más hasonló nyilatkozat is volt már. Ezeket mi nem akarjuk dramatizálni, de nem is akarjuk szó nélkül hagyni, különösen abban a helyzetben, amikor feszült a két ország viszonya - mondotta kérdésre válaszolva Horn Gyula külügyminiszter. (MTI)
1989. július 10., hétfő 16:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|