|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Palmer - Magyarország (1.rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. június 12. hétfő (MTI-tud) - A vasfüggöny bizonyos értelemben az osztrák-magyar határról a román-magyar határra került, jelentette ki Mark Palmer. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete vasárnap az ABC-TV vitaműsorában vett részt. Mint mondotta a ,,vasfüggöny,, (a műszaki határzár) eltávolítását a Szovjetunió nem kifogásolta, ezzel szemben sok volt a panasz az NDK, Csehszlovákia és Románia részéről.
Palmer véleménye szerint egyébként a ,,Brezsnyev-doktrina,, nem halott és ,,vannak körülmények, amelyek között a Szovjetunió beavatkozna,, (Kelet-Európában). ,,Magyarország valamivel kevésbé jelent gondot a Szovjetunió számára, mint a katonailag fontosabb országok, Kelet-Németország, Csehszlovákia és Lengyelország, de nem zárnám ki az újabb beavatkozás lehetőségét,, - mondotta. A nagykövet egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a Szovjetunió, Lengyel- és Magyarország ma egy irányba halad, míg a másik négy ország - nézete szerint - nem maradhat soká a jelenlegi merevségben: Palmer úgy véli, Csehszlovákia lesz a következő, amely pozitív irányban indul el. Egy másik kérdésre válaszolva a budapesti amerikai nagykövet hangoztatta: a szólásszabadság ma Magyarországon ugyanúgy megvan, mint Lengyelországban. Mindkét országban van teljesen független napilap és ,,hamarosan lesz Magyarországról sugárzó amerikai rádióállomás,,. Nem hiszi, hogy a szólásszabadság váltana ki beavatkozást, erre más dolgok adhatnak esetleg módot, mondotta. Palmer szerint egyébként Magyarország számára nemcsak Finnország, vagy Ausztria modell, hanem Spanyolország is, ahol sikerült az átmenet a diktatúrából a demokráciába, vagy Dél-Korea, amely gazdasági sikereket ért el. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 16:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|