Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 17.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Fordulópont március 15-e?

"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága, az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak. 100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni. Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki. Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa valóban a fordulat napja volt."

A Duna-mozgalmak felhívása (1. rész) (OS)

Budapest, 1989. április 9., vasárnap - A Duna-mozgalmak és a
független politikai szervezetek a vízügyi beruházókkal szemben az
Akadémia álláspontját téve magukévá, 1988 októberében meghirdették
az aláírásgyűjtő akciót a nagymarosi vízlépcső elhagyására, és a
kormány-tájékoztatót jóváhagyó október 7-ei parlamenti döntést
megsemmisítő népszavazás kiírására.

    Azóta nem sok történt Nagymarosnál - még közel félmillió
köbméter sziklát kellene ahhoz kirobbantani, hogy az alapozás
egyáltalán megkezdődhessen -, de annál több történt másutt.
Világossá vált, hogy az ország gazdasági helyzete tovább romlott, és
a teljes befejezéshez szükséges több mint százmilliárdot, valamint a
hitelek visszafizetéséhez és a környezetvédelmi beruházásokhoz
szükséges százmilliárdokat - az életszínvonal további
csökkentésével, más hasznos beruházások rovására - nem szabad erre
az elhibázott célra pazarolni. Megerősödött Magyarország nemzetközi
tekintélye, ma már a világ szimpátiájától kísérve bocsátkozhat bele
a nemzetközi szerződések újratárgyalásába. És kibontakozott -
elsősorban az építkezések által leginkább veszélyeztetett területen:
a Dunakanyarban és Budapesten - az aláírási mozgalom. E tényezők
figyelembevételével a kormány úgy döntött, hogy nem hallgat többé
kizárólag a beruházás megvalósításában érdekelt vízügyesek érveire,
hanem az ésszerűség és a közmegegyezés útját keresi.

    Március 9-én Németh Miklós miniszterelnök a Parlamentben
bejelentette, hogy május-júniusban a bős-nagymarosi beruházás ügyét
újra a parlament elé terjeszti, a népszavazási törvénnyel együtt, és
addig az építkezéseken nem engedélyez semmilyen munkát, ami
visszafordíthatatlan változásokat okozna.

    A népszavazási törvény elfogadása után tehát az ország
választójogosult polgárai dönteni fognak. De a döntésre hivatott
választópolgárok már addig is, a népszavazást megelőzően is
kifejezhetik véleményüket. Felhívunk mindenkit, aki egyetért az
építkezések felfüggesztésével és a népszavazás kiírásával, elmúlt 18
éves és nem áll a jogait korlátozó büntetés hatálya alatt, továbbá
nem írt még alá sehol az országban népszavazást kérő aláírásgyűjtő
ívet, írja le a népszavazási kérelem alábbi szövegét (ugyanez van az
ívekre nyomtatva), írja alá olvashatóan a nevét, a foglalkozását,
irányítószámmal az állandó lakcímét, és küldje el az aláírt szöveget
nekünk. Ki-ki maga is aláírásgyűjtő aktivistává válhat, ha a leírt
szöveget másokkal is aláíratja, de legyen rá figyelemmel: csak az
olyan aláírás érvényes, amelyet valaki sajátkezűleg, a szöveget
elolvasva, kényszerítés nélkül és önként írt alá, ugyanolyan
felelősen és komolyan, ahogy majd a népszavazási szavazócédulát
fogja kitölteni. (folyt.köv.)


1989. április 9., vasárnap 17:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Duna-mozgalmak felhívása (2. rész) (OS)

Az elküldött leveleket, ugyanúgy, ahogy az eddig aláírt, azonos
szövegű aláírásgyűjtő íveket, a parlamentnek fogjuk bemutatni. A
parlamentnek való bemutatás után valamennyi ív és levél az Országos
Levéltárba kerül.

    Szó szerint az alábbi szöveget kell leírni és aláírni:

    Az Országgyűlés 1988. október 7-ei szavazása meggyőződésünk
szerint nem tükrözte az ország lakosságának az akaratát. Ezért
alulírottak megfelelően előkészített, társadalmilag ellenőrzött
népszavazást követelünk a visegrád-nagymarosi vízlépcső ügyében.
Követeljük a népszavazásig az építkezések felfüggesztését.

    Természetesen megírhatja nekünk ki-ki részletesen is a
véleményét, érvelhet, vitatkozhat velünk. Minden véleményt szívesen
fogadunk
De kérünk mindenkit: ami a fentitől eltérő szövegű
mondanivalója van, azt mind írja külön papírra, mert a
népszavazáskérés szövege csak úgy leírva és aláírva érvényes, ahogy
a fenti bekezdésben áll.

    A leveleket a következő címre kell elküldeni: Páska Csaba, 1525
Budapest 114, postafiók 309. A borítékra kérjük ráírni: Nemzeti
összefogással a Dunáért


    Az utcai aláírásgyűjtéseket változatlanul folytatjuk tovább,
ezért kérünk mindenkit, ha már levélben elküldte nekünk a
népszavazás-kérés szövegét, vagy ha már aláírta valahol a
kibocsátott íveket, újból ne írjon alá. Nem az aláírások számát
akarjuk elsősorban szaporítani, hanem mindenekelőtt lehetőséget
kívánunk biztosítani midenkinek, hogy Magyarország történetében első
ízben szabadon és közvetlenül befolyásolhassa egy országos
jelentőségű ügy kimenetelét.

(OS)


1989. április 9., vasárnap 17:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD