|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel visszhang - Magyarország
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósitója jelenti:
Varsó, 1989. március 15. szerda (MTI-TUD) - Március 15. időtlen idők óta a magyar nemzeti egység, a szabadság, az igazságosság és a függetlenség jelképe, ami a magyar parlament tavaly decemberi döntése nyomán 38 év után ismét hivatalos ünnep, munkaszüneti nap - írja a Trybuna Ludu, a LEMP központi napilapja szerdai számában.
Az MSZMP felhívását idézve a lap aláhúzza: a parlamentnek felelős, az arányos képviseleten alapuló kormány, a sajtó szabadsága nélkül nem létezik demokrácia, elképzelhetetlen Magyarország megújulása, majd emlékeztet arra, hogy a párt törekvése ellenére nem sikerült megállapodni az alternatív szervezetekkel Március 15. közös megünnepléséről. Jerzy Wiatr lengyel szociológus professzor, aki a Lengyel Népköztársaság történelme válságos korszakai vizsgálatára alakitott LEMP-bizottság tagja is volt a 80-as évek elején, a lengyel kormány lapjának, a Rzeczpospolitának nyilatkozva meglepetésének adott hangot amiatt, hogy néhány napos magyarországi látogatása alatt többször is kérdezték Lengyelország esetleges semlegességéről. A professzor szerint Magyarország semlegességének kérdését ma nem csak az ellenzéki körök firtatják Budapesten, de szóba került az MSZMP politikai főiskoláján is, ahol aggódó véleményeket is tapasztalt: vajon Lengyelországban és Magyarországon nem a szocializmus kiárusítása folyik-e. ,,Az a benyomásom - nyilatkozta Wiatr -, hogy Magyarországon erősebbek a visszahúzó politikai erők, mint Lengyelországban, de ennek ellenére meggyőződésem: Magyarországon a lengyelországinál nem kevesbé mély változások zajlanak, a szocialista országok között ebben a két országban jutottak a legmesszebbre a demokrácia és a politikai pluralizmus kiépítésében.,,+++
1989. március 15., szerda 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|