 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15-e vidéken (4. rész)
|
A vidéki ünnepségek egy másik központja Debrecen volt, amely
olyan fontos szerepet játszott az 1848-as szabadságharc
eseményeiben. Elsőként - a református nagyteplomban - a FIDESZ, az
SZDSZ és a Magyar Demokrata Klub helyi szervezetei tartottak
megemlékezést. Az ünnepi istentisztelet után virágokkal borították
el Kossuth Lajos szobrát, majd Petőfi szobránál helyezték el az
emlékezés virágait.
Félórával később ugyanott kezdődött a népfront szervezte
ünnepség. Rövid kulturális műsor után koszorút helyeztek el az
emlékmű talapzatán. Ezután a résztvevők végigvonultak Debrecen
főutcáján, egészen a Kossuth térig. Az ott, a Nagytemplom előtt,
felállított emelvényt Debrecen 1693-as ősi címere díszítette, amely
ez év március 14-e óta ismét a város hivatalos jelképe.
A mintegy 10 ezer egybegyűlt előtt a Hazafias Népfront városi
bizottságának, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének, a
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú-Bihar megyei
szervezetének, illetve a 450 éves debreceni református kollégiumnak
a képviselője mondott beszédet. A sokezres tömeg ezután együtt
énekelte a Kossuth nótát, majd a szabadságért életüket áldozott
névtelen hősökre emlékezve megkondultak a város harangjai. Végezetül
az együtt ünneplő szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth
Lajos szobrát. A város egyetemistái Kossuth Lajos Tudományegyetemen
közösen ünnepeltek.
Pákozdon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első nagy
győztes csatájának színhelyén álló honvéd emlékműnél még soha nem
gyűltek össze annyian, mint az idén. A bevezető kulturális műsor
után a fegyveres erők, az MSZMP, valamint a társadalmi és
tömegszervezetek, a Katolikus Békebizottság és a Vörösmarty Társaság
képviselői helyezték el koszorúikat az obeliszk talapzatára. De még
az ünnepség befejezését követően is hosszú ideig valóságos
zarándokhely volt az emlékmű: családok, kirándulók rótták le néma
kegyeletüket egy-egy csokor virággal a szabadság hőseinek emléke
előtt. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|