|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-e vidéken (2.rész)
|
- Újra szólítsuk meg a munkást. Értessük meg vele: nem munkanélküliségre van kiszemelve, hanem alkotásra. Újra szólítsuk meg a földművest. Értessük meg vele: nem csak erején felüli gürcölésre van kiszemelve, hanem államalkotásra. Újra szólítsuk meg a szellemi munkást. Kérjük: legyen erjesztője, tudatosítója annak a gyámkodás nélküli, a fölény legcsekélyebb érzéset is nélkülöző tevékenységnek, amely a szabad demokratikus Magyarországhoz vezet. Ezen a napon - folytatta Pozsgay Imre - nemcsak magunkba szállunk, s nemcsak egymáshoz keressük az utat; figyelve éberen lessük azt is, mit gondol rólunk a világ. Én, azt hiszem a világ ma rokonszervez velünk. A világnak is sok baja van. Szeretné, ha Európa közepén, e válságsujtotta térségben akadnának népek, amelyek a maguk módján, ezeréves államiságunk jogán, saját erejükből tudják megoldani gondjaikat. És ezt valóban csak mi magunk végezhetjük el. - Ezer esztendő alatt amióta otthont teremtettünk itt a Kárpát-medencében, csak javára váltunk Európának, annak az Európának, amely néha mostoha gyermekként bánt velünk. Mégis én reménykedem és nem a távoli jövő világának tartom azt a kort, amelyben a szomszédos népek, a világban élő magyarság úgy érzi majd, hogy nem kell fenyegetettségben, szabadsága elvesztése fölötti kesergésben élnie. Ebben, mondotta, én Bartókot követem, aki vallotta, hírdette, hogy a népek megtanulták ezer esztendő alatt az együttélést. Ismerik sorsközösségüket, ellentéteket csak a felsőbbbségek szítanak. Kivánunk szomszédainknak, a világnak olyan felsőbbségeket, amelyek megértik ezt a tanulságot. A szükséges számadást tekintve ebben a vonatkozásban is szembenézés szükséges, de hiszem, hogy a megbékélésre készülve megtaláljuk egymáshoz az utat. Megtaláljuk egymáshoz az utat itthon is. De hogy ez így lehessen, ahhoz az kell, hogy, aki hibázott tartson bűnbánatot, aki bocsánatot kér, kapjon feloldozást, aki úgy hiszi ártatlan, büntelen, ne legyen farizeus. Nem könnyű dologról van szó. Ahhoz, hogy megtaláljuk egymáshoz és ezzel együtt egy felemelkedő Magyarországhoz vezető utat ma 100 ezer Kossuth Lajosra, milliónyi Széchenyire, Petőfire, Vasvárira, kilenc millió Deák Ferencre lenne szükség. Úgy hiszem azonban, e feladat óriási méretei ellenére sem haladja meg képességeinket. E tájnak, ennek az országnak a népe tudja mi a munka, tudja, hogy ha csak egy fokkal is magasabbra emeljük magunkat a tegnapnál, akkor meglátjuk egy jobb jövőjű Magyarország képét - mondotta befejezésül Pozsgay Imre. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 17:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|