|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Brüsszel: magyarok az európai Art Deco-ban (3.rész)
|
Talán elfogult vagyok, de nem a vidékiességet érzem a többi kiállított műhöz képest, hanem a couleur locale-t: jelenlétünk nagyon is kapcsolódó, nagyon is egyidejű - nem érezni, hogy ezek a magyar művészek mások mögött jártak vagy másoltak volna, egyszerűen maguk álmodtak a hazai anyagokba, valóságba a nemzetközi ,,levegőben lebegő,, irányzatot. Párizsból a Cartier-ház küldött korabeli pompás nyakéket, Raoul Dufy tervezte a fényűző damasztot, André Groult a kifinomult faliszekrényt - a magyarok nem vehették fel a versenyt ezzel a luxussal, de fantáziájuk hasonlóan gazdag, bennük is ugyanaz dolgozott. Százezer látogatót várnak a május 28-ig nyitva tartó kiállításra - köztük sok külföldit. Számos szponzor támogatta, a belgiumi francia közösségtől (amely a kulturális költségvetést kezeli a franciaajkú területeken) a Kredietbankig és az IBM-ig. Az Iparművészeti Múzeum Budapestről ingyen kölcsönözte az anyagot, de a költségek (szállítás, biztosítás) a szervezőket terhelik. A számítások szerint a belépőjegyek és a katalógus eladásából várható összeg a kiadásoknak jó esetben a harmadát fedezi. A művészet Belgiumban sem önellátó, szükség van támogatókra. Nélkülük az Art Deco e néhány hónapos tobzódása sem képzelhető el. - Hosszabbítás, mondja Martine Caeymaex, nem lehetséges, amint hogy ez az anyag így együtt soha többé nem kerül, nem kel vándorútra. Jan Debbaut, a Szépművészeti Palota igazgatója pedig azt írja a katalógusban, hogy kiállítást rendezni annyi, mint homokra írni - de néha mégis akadnak olyan kiállítások, amelyek tartósabb nyomot hagynak a homokon. Ő abban reménykedik, hogy az európai Art Deco brüsszeli kiállítása ezek közé tartozik majd.+++ Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma
1989. március 15., szerda 11:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|