 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15-i ünnepségek (1. rész) - Koszorúzások (1. rész)
|
1989. március 15., szerda - Március idusa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden magyar emberben. Az idén márciusi 15-e immár pirosbetűs nemzeti és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság és az összefogás jelképe. Lehetőség arra, hogy mindenki - lelkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően és a törvényes keretek között - a maga módján ünnepeljen. A függetlenségéért, a demokráciáért, a haladásért sokféleképppen lehet szólni és tenni - ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország az idei, március 15-ei megemlékezésekre.
Szerdán reggel Budapesten a nemzeti színű zászlókkal díszített
Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél csapatzászlóval
felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Fél kilenckor
felharsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A díszszázad
parancsnoka jelentést tett a térre érkező Straub F. Brunónak, az
Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően Kárpáti Ferenc
vezérezredes, honvédelmi miniszterrel ellépett a díszelgő katonák
sorfala előtt.
A Himnusz elhangzása után az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc hőseinek tiszteletére koszorúkat helyeztek el az
emlékművön. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Straub F.
Brunó és Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke
koszorúzott. Az Országgyűlés koszorúját Szűrös Mátyás, az
Országgyűlés elnöke és Jakab Róbertné alelnök helyezte el. A
Minisztertanács nevében Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és
Medgyessy Péter elnökhelyettes hajtott fejet a Magyar Hősök
Emlékműve előtt.
A kosszorúzás a Szózat elhangzása után a katonák díszmenetével
ért véget.
Ezután a Kossuth téren folytatódott a megemlékezés. A nemzeti
színű lobogókkal övezett Kossuth-emlékműhöz vezető sétányon katonák
álltak sorfalat. A Himnusz hangjai után a 141 évvel ezelőtti
eseményekre emlékezve koszorút helyezett el Kossuth Lajos szobránál
az Elnöki Tanács nevében Straub F. Brunó és Sarlós István, a
Minisztertanács nevében pedig Németh Miklós és Medgyessy Péter.
Az ünnepség végén a Szózat csendült fel.
A megemlékezéseken részt vett a kormány számos tagja, az állami
és a társadalmi szervezetek több képviselője. Megjelentek a
budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai is. (folyt.)
1989. március 15., szerda 11:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|