 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (1. rész)
|
1989. március 17., péntek - Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága szükségesnek tartja, hogy az ifjúságpolitika a súlyának megfelelően szerepeljen a kormányprogramban, vagy annak mellékletében - egyebek között így foglalt állást a testület a parlamentben tartott pénteki ülésén a legfontosabb ifjúságpolitikai kérdések megvitatását követően. A bizottság fontosnak ítélte, hogy a kormányban kapjon helyet egy, az ifjúságért felelős tisztségviselő, valamint azt, hogy új, önálló kormányzati intézményt hozzanak létre az állami ifjúságpolitikai munka ellátására.
Králikné Cser Erzsébet, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal
elnökhelyettese aktuális ifjúságpolitikai kérdésekről szólva
kifejezte meggyőződését, hogy állami ifjúságpolitikára szükség van,
az ifjúság szerveződéseihez való viszonyát azonban tisztázni kell. A
jövő generációjának felkészítését az eljövendő feladatokra csak úgy
tartotta elképzelhetőnek, ha megkezdődik az ifjúságpolitika reformja
is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az eddiginél jobban kell
támaszkodni az ifjúságkutatók helyzetértékelésére, mert a mai
történéseket már két évvel ezelőtt előre jelezték. Az ÁISH
elnökhelyettese szólt arról, hogy a feszültségek különösen az önálló
életkezdés feltételeinek nehezülésében: a fiatalok lakáshoz jutási
esélyeinek romlásában, az oktatás-nevelés problémáiban, az inflációs
terhek növekedésében, valamint a fiatalokat is sújtó
munkanélküliségben érzékelhetők. A gondok rövid távon nem
orvosolhatók, mert összefüggenek a társadalomban meglévő
feszültségekkel, s ezen összefüggés alapján kell a kiutat is
megtalálni. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a problémák
elodázása belpolitikai válsághoz is vezethet. Az ifjúsággal való
törődés fontos állomásként jelölte meg a kormány mellett működő
ifjúsági érdekegyeztető tanács létrehozását, amely rövid távon
hozzájárulhat a feszültségek oldásához. Az ÁISH mellett a
közelmúltban létrehozott ifjúsági jogi biztos intézményével
kapcsolatban elismerte, hogy az nem a legtökéletesebb megoldás, ám a
jelenlegi jogi keretek között a hivatalnak erre volt lehetősége.
A vitában felszólaló képviselők szinte mindegyike
elengedhetetlennek tartotta, hogy a kormányprogram tükrözze az
ifjúság érdekeit. Kovács Lászlóné (Budapest) szerint a fiatalok
egyre kilátástalanabbnak látják jövőjüket. (folyt.köv.)
1989. március 17., péntek 18:49
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (2. rész)
|
Ahhoz, hogy ez valamennyire is változzék, felül kellene vizsgálni az
adótörvényeket, a családjogi, a társadalombiztosítási törvényt, s a
lakástámogatási rendszert is. Vörösné Csuka Mária (Komárom megye)
úgy vélekedett, hogy az ifjúság ügye még mindig sokadrangú kérdés a
társadalomban. Szerinte az Országgyűlés ifjúságpárti, ezért a
fiatalok érdekvédelmét a plenáris üléseken is erőteljesebben kellene
megjeleníteni. Novák János (Budapest) arra mutatott rá, hogy a
képviselők már az előző ciklusban is kérték az ifjúsági törvény
újragondolását, ám azóta nem sok történt e kérdésben. Az ifjúsággal
való törődést a beruházáspolitika részeként jelölte meg, s
hozzátette, hogy természetszerűleg hosszabb távon ez a
legkifizetődőbb vállalkozás. Szatmári Lajos (Veszprém megye) az
1971-ben megalkotott ifjúsági törvénnyel kapcsolatban hangoztatta:
bár a törvény céljai ellentmondásosan valósultak meg, e kérdésben
senkit sem vontak felelősségre. A felemás végrehajtás arra utal,
hogy azt nem mindenütt vették komolyan, ahol viszont súlyának
megfelelően kezelték a kérdést, ott jelentős eredmények születtek.
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye) az állami ifjúságpolitika
intézményeinek felülvizsgálatát szorgalmazta, mert szerinte az
ifjúságpolitikai kérdések rendezése a huszonnegyedik órában van.
Pálfi Dénes (Zala megye) a tárgytól némiképp eltérve köszönetet
mondott a magyar ifjúságnak azért, hogy fegyelmezetten, méltó módon,
igen nagy létszámban ünnepelte március 15-ét. Szükségesnek tartotta,
hogy a kormányprogramba beépüljön az ifjúsággal kapcsolatos minden
kérdés. Az ifjúsági érdekegyeztető tanács létrehozását jó
gondolatnak tartotta, bár - mint mondta - nem egészen érthető, miért
kell egy új szervezetet létrehozni, ha létezik az ÁISH. A
képviselőnél keményebben mondott véleményt a Magyarországi Ifjúsági
Szervezetek Országos Tanácsának elnöke, Stumpf István, aki nem
értett egyet az ifjúsági érdekegyeztető tanács létrehozásával.
Feleslegesnek ítélte, mert szerinte nem alulról építkezik, s
kifogásolta azt is, hogy a MISZOT az elképzelésekről nem kapott
tájékoztatást. Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest) érthetetlennek
tartotta, hogy az ÁISH nem vesz részt a kormányprogram
előkészítésében, s elnöke csak alkalmi meghívottként van jelen a
kormányüléseken. A hivatal tevékenységét kritizálva hangsúlyozta,
hogy a szervezet hiába képviseli kimagaslóan a magyar sport
érdekeit, ha ifjúságpolitikai munkája - amiben, igaz, objektív
tényezők is gátolják - több tekintetben kívánnivalót hagy maga után.
(folyt.köv.)
1989. március 17., péntek 18:54
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (3. rész)
|
A testület ezután áttekintette, milyen lehetőségek adódnak a
sportági szakszövetségek helyzetének rendezésére. Deák Gábor
államtitkár, az ÁISH elnöke emlékeztetett arra, hogy a
szakszövetségek feladatairól egy 1973-ban kiadott államtitkári
utasítás rendelkezik, ez azonban ma már nem felel meg a
sportirányítás reformjára vonatkozó elképzeléseknek, s nem veszi
figyelembe a társadalom demokratizálódásának időközben lezajlott
folyamatait. A rendező elvek közé sorolta, hogy a szakszövetségek
működése feleljen meg a nemzetközi előírásoknak és gyakorlatnak,
vegye figyelembe a sportegyesületek megnövekedett önállóságát, s
továbbra is biztosítsa a sport állami irányításának hatékonyságát.
Sajátos magyar sportirányítási modellt kell kialakítani. A sportági
szakszövetségekről külön jogszabályban indokolt rendelkezni. A
sporttörvény hatályba lépése 1990 első felében várható - tette hozzá
az államtitkár.
A vitában felszólalt Novák János, Vörösné Csuka Mária, Kovács
Lászlóné, Géczi István (Budapest) és Kárpáti Rudolf, a Budapesti
Vívószövetség elnöke. (MTI)
1989. március 17., péntek 18:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|