 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Választás a Szovjetunióban (2. rész)
|
Ám mint a történelemben annyiszor, most a szovjet választáson is
megtörtént, hogy az elvi magaslatok felé tekintő ember bukdácsolt a
gyakorlat göröngyös terepén. Az első nagy lelkesedés után most
erősödik a meggyőződés, hogy a lényeg a részletekben van, a
részletek pedig - mint kiderült - sok tekintetben kidolgozatlanok.
A legszembetűnőbb fogyatékosság: a törvényalkotók két olyan
szűrőt építettek be a jelölési mechnizmusba, amely a gyakorlatban
sokszor antidemokratikusnak bizonyult. A körzeti választási
bizottságokról és a körzeti előválasztó gyűlésekről - amolyan
elektori gyűlésekről - van szó. A széles jogkörrel felruházott
körzeti választási bizottságoknak jogában állt minősíteni, hogy ez
vagy az a jelölőgyűlés szabályszerűen zajlott-e le, az ott állított
jelöltek neve felvehető-e a szavazócédulákra. A legtöbb felzúdulást
éppen az váltotta ki, hogy ezek a bizottságok eljárási
szabálytalanságokra hivatkozva nem egyszer semmissé nyilvánították a
helyi hatalmi apparátus számára kellemetlen emberek jelölését. Ha
jogilag talán megalapozott volt is egyik-másik döntés, kilógott a
lóláb: a körzeti választási bizottságokat a helyi tanácsi szervek
állították össze, függésük így valószínűsíthető. E testületek
döntése ellen a felsőbb instanciához, a Központi Választási
Bizottsághoz lehetett fellebbezni.
A Központi Választási Bizottság elnökhelyettese
sajtóértekezleten elmondta, hogy a hozzájuk befutott hétezer
fellebbezés esetében túlnyomórészt a választóknak adtak igazat,
gyakran még akkor is, ha csakugyan volt valami formai hiba a
jelölésben. Az eljárási szabályokat - mondta - még ráérnek tanulni a
választók, most a hangsúly a politikai célon, a demokratizmuson, a
népi kezdeményezés érvényesülésén van. Ha a panasztevők zöme
elégtételt is kapott, aligha tekinthető megoldottnak a kérdés. A
választók jó része bizonyára nem vállalta a panasztétellel járó
további harcot, amikor kezdeményezésüket jogi csűrés-csavarással
elfojtották.
A területi elv alapján jelölt személyek névsorát tanulmányozva
az a benyomás alakulhat ki, mintha a választók fukarkodtak volna a
jelölésekkel: a törvény által megengedett 1500 mandátumért csak 2895
jelölt versenghet. Nem jön ki tehát átlagosan még a két jelölt sem
egy-egy választási körzetre. Minden negyedik választási körzetben
csak egy jelölt van, s csodák-csodájára az rendszerint apparátusi
tisztségviselő. (folyt.)
1989. március 17., péntek 14:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|