Rendszerváltás és az MTI

	A hét két kérdése 1. rész
1./ Vannak-e következményei a ,,hatok,, nyílt levelének? ,,.... Románia nemzetközi tekintélyének gyors romlása ... megmutatkozik abban, hogy .. jó néhány állam bukaresti nagykövetségének bezárása mellett döntött. Ami a legriasztóbb, olyan európai országok, mint Dánia és Portugália követségei már távoztak, s mások követhetik őket..,, Az idézet abból a politikai bombaként ható nyílt levélből való, amelyet hat román veterán politikus juttattott el a BBC-hez. A maga nemében az akció egyedülálló: ez volt a láthatóan a végsőkig elkeseredetté vált belső román ellenállás első kilépése a nemzetközi porondra. Mindaz, amit a levél Ceausescu önkényéről megfogalmazott, nem uj tény, mégis minőségi változást jelzett a nagyvilágnak az a körülmény, hogy román személyiségek a várható megtorlást is vállalva, ezuttal ilyen látványos akcióra szánták el magukat. A megtorlás nem is maradt el, igaz, a nemzetközi közvéleményt számára a romániai letartóztatások híre csak még inkább meggyőzte arról, hogy a világ nem nézheti tétlenül, ami Romániában történik. A letartóztatások, a vádaskodások - izgatás, a Conducator elleni röplapok terjesztése, kémkedés,stb - nyilvánvalóan a diktatura további lépéseit készítik elő: Nyugaton arra számítanak, hogy kirakatper készül, amelynek fő vádlottja a Hatok levelét aláíró egyik politikus fia. A világ mintha most ébredt volna igazán tudatára, hogy itt már nem elégséges a bágyadt és rutinszerű tiltakozás, az általánosságok megfogalmazása. Ez a felismerés már az ENSZ Emberi Jogok bizottságának mult csütörtöki genfi határozatában megnyilvánult, s ennek jegyében született az Európai Parlament Ceausescut elitélő dokumentuma. Sőt, az európai képviselők egy része még élesebb megfogalmazást tartott volna helyénvalónak, különösen, mert a tervezet kritikusabb volt. Az ajánlások lényegében az egyes kormányokra bízzák, milyen eszközzel próbálnak nyomást kifejteni a romániai emberi jogok betartatása érdekében. Persze mindíg kétséges, vajon a gazdasági szankciók alkalmasak-e változások kierőszakolására. Tény, hogy az első konkrét lépések, az EGK és Románia tárgyalásainak megszakítása, a franciák bejelentése a vegyes bizottsági munka szüneteltetéséről érzékenyen érinthetik Romániát. Nemkülönben a politikai elszigelődés, amely kiteljesedni látszik: a jelek szerint Bukarest már az eddig tudatosan tartózkodó szocialista országok hallgatására se sokáig számíthat. Kérdés, eljutnak-e ezek a hírek Romániába, az utca emberéhez, adnak-e erőt a kitartáshoz, reményt a túléléshez. Bárhogyan is van, azok, akik szavukat felemelik, bíznak abban, hogy nem hiába teszik ezt. (folyt) 1989. március 17., péntek 11:23
Vissza »

	A hét két kérdése (2.rész)
2./ Miért vált feszültté a két német állam viszonya? A lipcsei vásár hagyományos kisérőjelensége a két német állam politikai és gazdasági vezetőinek intenziv tárgyalássorozata. Az idén mintha felborult voln a papírforma: a vásár megnyitását megelőzően Helmut Haussmmann, nyugatnémet gazdasági miniszter lemondta tervezett találkozóját Erich Honeckerrel. A döntés bejelentésekor arra hivatkoztak, hogy az NDK határőrök a berlini falnál tüzet nyitottak menekülő NDK állampolgárokra, majd letartóztatták őket. Az esetet az ADN hírügynökség is jelentette, megemlítve, hogy a három suhanc megrongálta a határvédelmi berendezéseket. Nyilatkozatháboru követte a bejelentést: a bonni kormánny hosszasan sorolta fel a hasonló eseteket, és további politikusok berlini illetve lipcsei látogatását mondta le. Erich Honecker sajnálkozásáét fejezte ki a nemkivánatos fejlemények miatt és leszögezte: a határőrök önvédelemből használták fegyverüket. A lipcsei események szinte szervesen kapcsolódtak mindehhez: hétfőn többszázan tüntettek a vásárvárosban nyugati kiutazási engedélyt követelve. A rendőrség a tüntetést szétoszlatta, ami ujabb alkalmat adott a bonni megnyilatkozásokra: Friedhelm Ost államtitkár erélyesen elitélte az NDK hatóságainak beavatkozását. Ezután Berlin is a politikusi látogatások lemondásának gyakorlatát választotta: az NDK környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztere április elején utazott volna Bonnba. Másrészt két nyugatnémet miniszter berlini meghívását minősítették tárgytalannak. A viták sorát egy ujabb egészítette ki: az NDK hatóságai az NSZK káliiparát nevezték egy hétfői, az NDK-ban észlelt földrengés okának. Nyugatnémet részről a vádat visszautasították. A hirtelen támadt feszültség nem ujszerű a két ország kapcsolatában - bár tény, az időzítése meglepő. Elmaradt a várt diplomáciai nagyüzem - egyedül Johannes Rau, Észak-Rajna-Vesztfália szociáldemokrata miniszterelnöke bonyolította le menetrend szerint lipcsei találkozóját Erich Honeckerrel, még vasárnap a vásár nyitásának napján. Igaz, beszédében ő is kitért a lövöldözésre, s elitélte azt. A két német állam viszonyának alakulását figyelemmel kisérő megfigyelők mindamellett jól tudják, hogy a két ország vezetői eddig még mindíg lekűzdötték az efajta feszültséget nem utolsósorban azért, mert kölcsönös érdek a jószomszédi viszony, sőt az együttmüködés. +++ 1989. március 17., péntek 11:25
Vissza »