 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Jasszer Arafat programja (1.rész) - Találkozó Németh Miklóssal
|
1989. március 17., péntek - Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke péntek délelőtt az Országházban találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztínai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökével. A magas rangú palesztín vezető Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának meghívására érkezett hivatalos látogatásra hazánkba.
Németh Miklós és Jasszer Arafat megbeszélésén részt vett
Szulejman an-Nadzsab, a PFSZ VB tagja, a Palesztínai Kommunista Párt
főtitkára, Mamduk Nofal, a Demokratikus Front Palesztína
Felszabadításáért Politikai Bizottságának tagja, valamint Abdellatif
Abu Hedzseli, a PFSZ politikai osztályának helyettes vezetője.
Magyar részről jelen volt Kótai Géza, a Központi Bizottság
nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője és Nagy Gábor
külügyminiszter-helyettes.
Az eszmecsere bevezetéseként Németh Miklós megállapította:
Magyarország és a Palesztínai Felszabadítási Szervezet kapcsolatai
jók; nyíltság, őszinteség, szolidaritás jellemzi a kontaktusokat. A
miniszterelnök leszögezte: a magyar kormány támogatja azt a
megélénkülő nemzetközi aktivitást, amelynek alapját Jasszer Arafat
Genfben elhangzott beszéde, illetve a Palesztínai Nemzeti Tanács
algíri ülésszakának határozatai teremtették meg. A palesztín állam
kikiáltásának magyar elismerése jól példázza, miként viszonyul
hazánk a palesztínok ügyéhez. A jószándék újabb bizonyítéka, hogy
magyar részről hozzájárultak a PFSZ budapesti képviseletének
nagykövetségi szintre emeléséhez.
Ami a magyar nemzetközi törekvéseket illeti, a kormányfő hazánk
nyitottságát hangsúlyozta, rámutatva, hogy a kapcsolatépítésben
Magyarország nemcsak saját hasznát keresi, mások érdekeit - így a
palesztín nép jogos törekvéseit - is szem előtt tartja. Ennek
szellemében a közelkeleti helyzet politikai eszközökkel történő
rendezése mellett emel szót az Izraellel folytatott megbeszéléseken,
illetve a különféle zsidó szervezetekkel megtartott eszmecseréken.
Ezzel kapcsolatban Németh Miklós megjegyezte: Magyarország szívesen
vállal közvetítő szerepet is, és lehetőségeihez mérten támogatja a
közel-keleti helyzet rendezésének folyamatát.
A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve a kormányfő elmondta azt
is, hogy a magyar megítélés szerint a gazdasági és a kulturális élet
még számos, kiaknázásra váró lehetőséget tartogat. (folyt.köv.)
1989. március 17., péntek 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|