 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése (1. rész)
|
1989. március 11., szombat - A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, s nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumainak munkatársai.
A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja
nyitotta meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első
közgyűlésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az
eddigi működésről, az MDF helyzetéről.
Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: tévedés lenne azt
hinni, hogy az MDF értelmiségi csoportosulás, úgymond az írók,
tollforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójában politikai
küzdőterep. Ezt követően felvetette - mint a tanácskozás során
csaknem valamennyi felszólaló - hogy az MDF továbbra is mozgalomként
működjön-e vagy alakuljon párttá. Csoóri Sándor úgy vélekedett: a
párt vagy nem párt kérdése voltaképpen elszegényítő gondolat, s
eltereli a figyelmet a jelenleg legfontosabb feladatról, az
összefogásról, az egység megteremtéséről.
Bíró Zoltán előadásában áttekintette, s egyúttal mérlegelte az
MDF eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta: annak idején az MDF úgy jött
létre, hogy néhány értelmiségi nem tudta már szó nélkül hagyni azt a
gazdasági és politikai hanyatlást, amely az ország katasztrófájával
fenyegetett, s fenyeget még ma is.
A párttá alakulás kérdéséről Bíró Zoltán kifejtette:
elkerülhetetlen, hogy az MDF - amennyiben részt kíván venni a
politikai életben - előbb vagy utóbb megszervezze a maga pártját, de
egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Mindenesetre
leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen
kell lennie a következő választásokon. Az átmenet időszakára egy
alkotmányozó nemzetgyűlés létrehívását szorgalmazta Bíró Zoltán,
mert úgy vélekedett, hogy a koalícióra sem az MSZMP, sem a többi,
alakulóban lévő párt még nem kellően felkészült. (folyt.köv.)
1989. március 11., szombat 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése (2. rész)
|
Lezsák Sándor a helyi szervezetek létrejöttéről, a taglétszám
alakulásáról beszámolva határpontként jelölte meg a mostani
tanácskozást. Mint mondotta: ezzel véget ért az úgynevezett
hőskorszak, a mozgalom kezdeti időszakának fejezete lezárult.
Az ideiglenes elnökség tagjainak felszólalása után megkezdődött
a vita az MDF program- és alapszabálytervezetéről, lehetőségeiről,
feladatairól. Többen úgy vélték: várni kell a párttá alakulással.
Ezt azzal indokolták, hogy a párttá szerveződést alaposan elő kell
készíteni, megteremtve a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
Elhangzott az is: a párttá alakulást követően sem válna feleslegessé
az MDF mint szellemi mozgalom, sőt a párt és a fórum egymás
kiegészítői lehetnének. (folyt.köv.)
1989. március 11., szombat 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése (3. rész)
|
A vitában többen hangsúlyozták azt is, hogy az MDF-re, mint
egyfajta alternatív népfrontra, illetve szellemi koalícióra van
szükség amíg a demokrácia jobban meg nem erősödik hazánkban.
Készülődni kell a választásokra is, a helyi csoportoknak az
alkotmányozásban, a törvénytervezetek vitájában aktívan részt kell
venniük - jelezték a felszólalók.
A vitában erőteljesen megfogalmazódott, hogy az MDF-nek - ha
komoly szerepet kíván játszani az ország politikai életében - párttá
kell alakulnia. Az országos gyűlés résztvevői nagy többséggel
elfogadták Csengey Dénes író javaslatát, hogy alakuljon egy
pártszerveződést előkészítő bizottság, amely két hónap múlva
jelentést tesz majd az elnökségnek.
A gyűlés első napjának a tervezetek feletti vita, s a párttá
alakulás kérdése mellett kiemelt témája volt egy határozottan
politizáló, saját sajtóorgánum: napilap alapítása is. Az országos
gyűlés első napján a leendő napilap próbaszámaként megjelent az
MDF-újság első száma, s ezt követi vasárnap a második. Közlik a
gyűlésen elhangzott felszólalásokat, interjúkat, elemzéseket és a
helyi szervezetek dokumentumait. A harmadik, hétfőn megjelenő lapot
március 15-ének szentelik a szerkesztők.
Az alapszabálytervezet és a programtervezet vitái vasárnap
tovább folytatódnak. (MTI)
1989. március 11., szombat 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|