 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (19. rész)
|
A törvényhozás a népszuverenitás letéteményese ugyan, s ebből
fakadó jogosítványai államszervezetünket erősen közelítik is a
parlamentarizmushoz, hatalmában három vonatkozásban mégis
korlátozott. Egyrészt a népszavazás intézményesítésével, másrészt
olyan köztársasági elnöki pozicióval, akit a lakosság választ, végül
azzal, hogy az alkotmánybíróság - az alkotmányosság szempontjából -
a törvényeket is felülvizsgálhatja. Belső működésében is felmerül
azonban további szempontként annak biztosítása, hogy ne
rendelkezhessék eltúlzott hatalommal, főleg hogy biztosíthatók
legyenek a parlamenti kisebbség, illetőleg az általuk képviselt
lakossági rétegek, csoportok jogai, politikai nézeteinek
kifejeződése, hogy a többségi elv ne vezethessen a gyakorlatban
visszaélésekre. Ezért merült fel - ismétlem, ,,A szabáyozási
elvekben,, talán nem elég hangsúlyosan - a két kamarás országgyűlés
gondolata. Sokan, akik az alkotmányozást és a kialakítandó
alkotmányt talán túlságosan is a mai politikai viszonyokhoz kötik,
és e viszonyokban felmerülő problémák számára keresik a
megoldásokat, a két kamarás országgyűlést is ebből a szempontból
közelítik meg, helyeselve és ellenezve egyaránt. Ám ilyen konkrét,
adott esetben átmeneti politikai helyzetből születhetnek alkotmányos
megoldások akár hosszú távra is. A ,,fékek és egyensúlyok,, elve -
ha a szervezeti forma és tartalom változhat is - mély politikai
bölcsességet fejez ki hosszú távra is, akár nálunk is, ma még előre
nem látható helyzetekre. Így ha felteszik nekem a kérdést, hogy mi
más indokolhat egy esetleges második kamarát, a protokolláris
szempontokon túlmenően, mint a fékezés, akkor a válaszom akár igenlő
is lehet. És éppen ebben látom értelmét is, hangsúlyozottan nem vagy
nem elsősorban jelenlegi viszonyainkra gondolva.
- Arra kérem, tehát a Tisztelt Házat, szíveskedjék ezt az
alternatívát is megfontolni, mérlegelni. A második kamara
többféleképpen kialakítható, az egyedüli kívánalom, hogy ne az első
kamara választására érvényes elvek alapján. Így a jogok pontos
körülírásával, az ügydöntő hatalmat mindenképpen az első kamarának
biztosítva, sok évszázados politikai bölcsesség is kifejeződhet
alkotmányozásunk folyamatában.
Biztosítandó azonban a hatalom megosztása a végrehajtó hatalom
esetében is.
,,A szabályozási elvek,, egyértelműen a köztársasági elnöki
pozició mellett foglalnak állást, s ezt talán ma már nem is kell
különösebben indokolni. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|