 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (13. rész)
|
Furcsa, de végül is megmagyarázható ellentmondás, hogy az
idegen, mesterséges konstrukciók alkotása és a társadalomra való
erőltetése - az alkotmány esetében is - napi vagy rövid lejáratú
viszonyokkal is összefügg, még akkor is, ha ezekből a viszonyokból
kiindulva hosszú távú megfogalmazásra is törekszenek. Ezért is
válnak az ilyen alkotmányok elsősorban politikai deklarációkká,
ezért is túlnyomóak a programjellegű elemek, s ezért is halvány a
jogi karakterük.
Ezzel is összefügg tehát, hogy az alkotmány jogi jellegét,
éspedig túlnyomó részben biróság előtti hivatkozásul is szolgáló
normajellegét hangsúlyozzuk.
Az alkotmány jogszabály. Leírtuk, elmondtuk már, de nem
ismételhetjük eléggé. Igaz, nem független a politikai viszonyoktól,
eszméktől, törekvésektől. Nem is lehetséges ez, hiszen a politikai
rendszert érintő, strukturáját, elemeit sok tekintetben formalizáló
szabály, de jogszabály. Politikai tartalmával és hatásával
természtesen politikai dokumentum, de ez a politikai jelleg a jogi
szabályozáson át jut kifejezésre, s ez azt is jelenti: a jog belső
logikáján, racionalitásán keresztül is: hiszen bármennyire is ki van
téve maga az alkotmányozás folyamata is a különböző hatásoknak,
végül is - hosszabb távra is sikersen - nem jelenítheti meg a napi
politikai erőviszonyokat, rövid lejáratú törekvéseket, és ezek
indokául szolgáló eszméket.
Az alkotmány jogszabály volta és az ebből adódó következmények
segítenek eligazodni egy másik, sokat viatatott kérdésben is: a
társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege, illetőleg e
jelleg megfogalmazása problémájának megoldásában, a politikai erők,
szervezetek, pártok és az állam viszonyának alkotmányos
megjelenítésében is. Ezek a viták ma még nem fejeződtek be, sőt
nagyon valószínű, hogy a szabályozási elvekről, a tervezett
jogszabályszövegről kialakuló társadalmi méretű vita még sok új
szempontot is hoz majd már meglévők megerősítése vagy elvetése
mellett. Ezúttal és egyetlen szemponttal én is inkább
továbbfejleszteni szeretném ezt a vitát, mintsem bármilyen módon
lezárni.
A jogi szabályozás lényeges tulajdonságai, például
koherenciájának szükségessége ugyanis nem elhanyagolható eszközt ad
számunkra ahhoz, hogy egyrészt a politikailag kusza szituációból
fakadó elemekből kiszűrhessük a hosszabb távú folyamatok jeleit, s
így a készülő alaptörvény egyszerre szolgálhassa a napjainkban
szükséges megoldásokat és a jövőbe vezető folyamatokat, s ezzel is
másrészt, meghatározza azokat a megállapításokat, amelyek a
társadalom jellegét illetően az alkotmányba kívánkoznak.(folyt.köv)
1989. március 8., szerda 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|