 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. március 1., szerda - Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága Berdár Béla elnökletével szerdán összeült. Megvitatta azokat az irányelveket, amelyeket Magyarország és Csehszlovákia határvizi kormánymeghatalmazottai, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei dolgoztak ki a bős-gabcsikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezetvédelmével összefüggő magyar-csehszlovák megállapodás előkészítéséhez. Tájékozódott a bizottság a vízlépcsőrendszer hatásterületének szennyvíztisztítási helyzetéről és programjáról.
Az eredeti napirendtől eltérően Bubla Gyula (Budapest) és kilenc
más országgyűlési képviselő indítványáról is tárgyalt az ad hoc
bizottság; ők tízen azt javasolták, hogy az Országgyűlés a soron
következő ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszerről szóló - az októberi ülésszakon hozott -
határozatát. Indítványozták továbbá, hogy az Országgyűlés foglaljon
állást a bős-nagymarosi vizierőmű ökológiai és ökonómiai kihatásának
- független szakértők bevonásával történő - alapos és az ország
lakosságának részletes tájékoztatása mellett folytatandó
felülvizsgálatáról, továbbá a nagymarosi erőmű építési munkálatainak
felfüggesztéséről. Csaknem három órás vita után a 20 tagú ad hoc
bizottság megjelent 12 tagja közül kilencen úgy szavaztak: nincs
szükség arra, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét
márciusban az Országgyűlés napirendjére tűzze. A tavaly októberi
állásfoglalás óta sem az ország gazdasági állapotában, sem pedig a
beruházás körülményeiben nem történt alapvető változás.
A vita során Balla Éva (Budapest) szóvá tette: azért lenne
szükség a kérdés újratárgyalására, mert az eddig eltelt időszakban
nem hoztak nyilvánosságra - legalábbis ez terjedt el a
közvéleményben - jónéhány vizsgálati eredményt, amelyek viszont
szükségesek lennének a tárgyilagos döntés meghozatalához. Czoma
László (Zala megye) szerint olykor arról is hallani, hogy a
csehszlovák partnernek nem áll rendelkezésére a beruházás
befejezéséhez szükséges pénz. Képes János (Budapest) arról
érdeklődött, hogy a pótlólagos beruházások mennyiben változtatják
meg a becsült beruházási költségeket. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottságának ülése (2. rész)
|
Nemes Tamás (Komárom m.) a jelenlévő környezetvédelmi és
vízgazdálkodási minisztertől arról érdeklődött, mi húzódik a
bejelentés mögött: meggyorsítják a beruházást. Maróthy László ezzel
kapcsolatban elmondta: az osztrák partnerrel már 1987-ben
megállapodtunk abban, hogy az eredeti határidőnél 15 hónappal
korábban elkészül a nagymarosi vízlépcső. Ez számunkra előnyös,
mivel előbb kezdődhet az áramtermelés. Ehhez természetesen az is
szükséges, hogy a csehszlovák területen épített nyolc turbina
hamarabb kezdje meg működését. A gyorsítás lényegében azt jelenti,
hogy az eredetileg tervezett ütem - az öthavonkénti indítás -
helyett a csehszlovák fél vállalta, hogy három hónaponként követi
egymást a nyolc turbina üzembe állítása.
Szót kért a vitában a beruházás kormánymeghatalmazottja, Havas
Péter, aki elmondta: kormányszinten sincs vita abban, hogy teher
Magyarország számára a beruházás a megvalósítása, de a
megállapodások köteleznek bennünket. Az 1986-os, eredeti
költségvetési prognózis szerint 54 milliárd forint lenne a
végösszeg, ám hogyha az évi reális, 12 százalékos inflációval
számolunk, várhatóan 66-68 milliárd forintra rúgnak majd a
beruházási költségek. Egyébként az indítványozók által is említett
független szakértők bevonására már sor került: felkérték az amerikai
Bechtel céget értékelő jelentés készítésére; ez még az év második
felében elkészül.
Balogh László (Pest m.), Varga János (Pest m.), Szabó Tamás
(Fejér m.), Mayer Bertalan (Vas m.), Kovács Károly (Budapest),
Koltai Imre (Pest m.) szinte egybehangzóan annak a véleményüknek
adtak hangot, hogy sem a vitában elhangzottak, sem egyéb - az
októberi ülésszak óta bekövetkezett - új helyzet, vagy változás nem
indokolja, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső kérdését az Országgyűlés
márciusi napirendjére tűzzék. E kérdésben szavazott az ad hoc
bizottság, s véleményét a Ház elnökéhez továbbította, akinek
kérésére tárgyaltak az indítványról. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottságának ülése (3. rész)
|
A szennyvíztisztító művek építési programjával kapcsolatban az
elnöklő Berdár Béla előrebocsátotta: erről a kérdésről ezúttal nem
érdemes vitát nyitni, ugyanis az írásos előterjesztés nagyon sok
részletkérdésre nem terjed ki. Ezt egyébként a meghívott szakemberek
is alátámasztották. A szakértők több kérdésről fejtették ki
véleményüket és rámutattak: az eddigi gyakorlattal ellentétben nagy
figyelmet kellene fordítani arra, hogy a szennyvíztisztító művek
megépítését mihamarabb kövesse az üzembe helyezés, ugyanis volt már
arra is példa, hogy e két aktus között kilenc év telt el. A
bizottság úgy döntött, hogy ez év közepén vitatja meg az átdolgozott
előterjesztést.
Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkár
azokat az irányelveket ismertette nagyvonalakban, amelyeket a
bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezetvédelmével összefüggő
magyar-csehszlovák megállapodás előkészítéséhez dolgoztak ki. A
magyar fél szorgalmazza, hogy a csehszlovák területen ugyanolyan
elvek és paraméterek alapján vizsgálják a víz minőségét. Arról már
megállapodás született, hogy tizenegy komponens mennyiségét mindkét
fél folyamatosan méri, s a csehszlovák partner hozzájárult ahhoz,
hogy további - kívánatosnak tartott - 40 féle anyagot a magyar
szakemberek az ő oldalukon is figyelemmel kísérjenek. A magyar és a
csehszlovák fél között több szinten folytatnak tárgyalásokat arról,
hogy a mű megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatos ökológiai
kockázatok a minimumra csökkenjenek. A vitában Nemes Tamás, Kovács
Károly, Szabó Tamás, valamint Nyitrai Réka, a bős-nagymarosi
beruházást ellenőrző társadalmi bizotság soros elnöke kért szót.
Berdár Béla összefoglalásként elmondta: az ad hoc bizottság
szükségesnek tartja, hogy a magyar fél a tárgyalásokon messzemenően
érvényesítse azt a célt: a beruházás során élvezzenek prioritást az
ökológiai szempontok. (MTI)
1989. március 1., szerda 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|