Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 17.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Fordulópont március 15-e?

"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága, az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak. 100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni. Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki. Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa valóban a fordulat napja volt."

Tőkés társat kereső iparvállalatok - A minisztérium, a szakszervezet és egy érdekelt vállalat véleménye (1. rész)

1989. február 26., vasárnap - Nem a vállalatok kiárusításáról van szó, hanem a külföldi, nyugati működő tőkét szeretnék minél szélesebb körűen bevonni az ipari szerkezetátalakítási és fejlesztési törekvések megvalósításába. Röviden így fogalmazható meg az Ipari Minisztérium álláspontja azzal az erősödő vitával kapcsolatban, amely az eladó vállalatokról, illetve azok listájáról alakult ki. Ezen a listán több mint 50 gyár szerepel, de a kör szűkíthető, illetve bővíthető még. A vállalatok ugyanis maguk dönthetik el, igénylik-e, hogy külföldi partnert keressenek számukra. Számos olyan iparvállalat van, amelyik jó részt belföldre gyárt és szállít, és csak ritkán kerül külföldi cégekkel üzleti kapcsolatba.

Az Ipari Minisztérium jogi osztályán az MTI munkatársának
kérdésére elmondták: keresik a lehetőséget a tőke bevonására. A tőke
nemcsak pénz lehet, hanem szervezési, marketing know-how átadás,
korszerű technológia-telepítés is. Ezek segítenék leginkább az ipar
műszaki megújulását, a versenyképesebb termelési szerkezet
kialakulását. A tárgyalásokat azután maguk a vállalatok folytatják
leendő partnereikkel. Egy-egy üzemrész vagy komplett üzem eladásáról
és annak módjáról a vállalat vezetője, illetve vezető testülete
kell, hogy döntsön.

    A működő tőkének a magyar iparba való bevonásáról egyebek között
NSZK-beli, dél-koreai, olasz és angol cégekkel folynak tárgyalások,
amelyek már kinyilvánították szándékukat, hogy szívesen
befektetnének Magyarországon. Számukra rendelkezésre bocsátják a már
említett listát, amelyen például a Láng Gépgyár, a Taurus, a BRG, a
salgótarjáni Síküveggyár, vagy a Tisza Cipőgyár is szerepel. Az
ajánlatban három évre visszamenően bemutatják e vállalatok gazdasági
helyzetét, feltárják az együttműködési lehetőségeket és azt is, hogy
annak megvalósítása körülbelül mekkora tőkét igényel. (folyt.köv.)


1989. február 25., szombat 15:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Tőkés társat kereső iparvállalatok - a minisztérium, a szakszervezet és egy érdekelt vállalat véleménye (2. rész)

Az MTI munkatársa megkérdezte a vasasszakszervezet képviselőit
is, támogatják-e az ipari tárca ilyen irányú törekvéseit. Elmondták,
hogy a szakszervezet vezető testületei egyeztették véleményüket a
minisztériummal. Úgy látják, hogy a gépipar szűkös anyagi,
fejlesztési lehetőségei mellett a működő tőke nagyobb arányú
bevonása a technológiai korszerűsítését szolgálja. Ugyanakkor
előnyös a szakszervezet oldaláról is, hiszen a befektető partner
jobb és termelékenyebb munkát követel meg, magasabb bért is fizet.
Az eddigi vegyesvállalati tapasztalatok ezt bizonyítják. A
vasasszakszervezet azonban nehezményezi: több helyen a
vállalatvezetés nem beszélte meg ezzel kapcsolatos elképzelését,
döntését a munkahelyi érdekvédelem képviselőivel. Így van, ahol a
dolgozók csak az újságból értesültek vállalatuk ily módon való
teljes vagy részbeni eladásának szándékáról.

    A listán szerepel az 1500 dolgozót foglalkoztató, évi 1,6
milliárd forintnyi árut előállító Láng Gépgyár is. A vállalatnál az
elmúlt hetekben tapasztalt sok pontatlan, nyilvános információ
félreértésekre adott okot, a dolgozók pedig értetlenül fogadták a
különböző közléseket.

    A vállalt vezérigazgatója, Boda László szerint beleegyezésükkel
kerültek fel az eladó vállalatok listájára, erről a tervről az
érintett vállalatok képviselői januárban tájékoztatót kaptak a
minisztériumban, s akkor ott nem volt kötelező elfogadni a tárca
javaslatát. Arról azonban nem esett szó, hogy a listán milyen
besorolást kapnak majd a tőkebefektetés lehetséges formáit illetően.
Az ajánlatban - a gyár esetében - alternatívaként szerepel a teljes
átvétel, a többségi, illetve a kisebbségi külföldi részesedés. A
Láng viszont a negyedik lehetőséget szorgalmazza, mégpedig a
vegyesvállalat létrehozását. Ebbe az irányba már tettek is
lépéseket, egy skandináviai céggel több fordulóban tárgyaltak, s
rövidesen folytatódnak az üzleti megbeszélések. A gyár vezetői
természetesen hívei az olyan jellegű kezdeményezéseknek, amelyek
célja a külföldi tőke bevonása az ipari fejlesztésekbe. A Láng
Gépgyár gazdasági helyzete ismét stabil. A vállalat két év alatt 570
millió forint adósságot visszafizetett, még hátra van 288 milliónyi,
de ez normálisnak tekinthető. A vállalat termékei keresettek.
Nyeresége 1988-ban 120 millió forint volt, szemben az előző évi 92
millióval. (MTI)


1989. február 25., szombat 15:51


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD