 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Újabb napirend az Országgyűlés ülésszakán?
|
1989. február 18., szombat - További 13 képviselő csatlakozott Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) indítványához, s ezzel már 23-an javasolják az Országgyűlésnek: következő ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló - a kormány tájékoztatóját elfogadó - határozatát. A parlament állásfoglalását kérik továbbá a nagymarosi erőmű építése felfüggesztésének szükségességéről, s arról is, hogy - független szakértők bevonásával - felül kell vizsgálni az építmény ökológiai és gazdasági hatásait. A megállapításokról a lakosságot folyamatosan, részletesen tájékoztatni kell.
A képviselők - egyebek között - azzal indokolták indítványukat,
hogy a tavaly októberi döntés óta hazánk gazdasági helyzete tovább
romlott. Az építkezés felfüggesztése nem okozna különösebb problémát
- írják -, mivel a kormány ígérete szerint a vizierőművet addig nem
helyezik üzembe, amíg a szennyvíztisztítók nem készülnek el. A
beruházási költségek körüli vita máig nem tisztázódott, s a
képviselőket nem tájékoztatták megfelelően a vízlépcső építésével
kapcsolatos ellenvéleményekről. A Tudományos Akadémia 1983-as és
1985-ös állásfoglalását például a szavazás előestéjén kapták kézhez.
Valószínűnek látszik - fogalmaz a beadvány -, hogy a lakosság
népszavazással kíván dönteni az erőmű sorsáról; már eddig is több
mint 100 ezren aláírásukkal fejezték ki e kívánságukat. A
népszavazásról szóló leendő törvény minden bizonnyal kötelezővé
teszi ilyen nagy számú aláírás esetén annak elrendelését, azonban nem
lenne szerencsés a felelősséget a kevéssé informált állampolgárokra
hárítani.
Mivel a törvényhozó testület csak megfelelő információk
birtokában teljesítheti alkotmányos kötelezettségét, Bubla Gyula és
képviselőtársai 20 különböző, a témával kapcsolatos dokumentumot
sorolnak fel - köztük az MTA Elnökségének, illetve főtitkárának
észrevételeit, a Gazdasági Bizottság három évvel ezelőtti titkos
jegyzőkönyvét, a Duna Kör véleményét, az USA-beli Yale Egyetem tíz
professzorának szakvéleményét -, amelyek ismerete nélkül nem
hozható megalapozott döntés.
Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az
Országgyűlés elnöke köteles a parlamentnek bejelenteni és javaslatot
tenni azok napirendre tűzésére vagy annak megtagadására, a márciusi
ülésszakon minden bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az
Országgyűlés (szintén az ügyrend szerint) - az előterjesztő
esetleges felszólalása után vita nélkül határoz. (MTI)
1989. február 17., péntek 23:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|