 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Tanácskozás a mozgókép-kultúráról (1. rész)
|
1989. február 5., vasárnap - A mozgókép-kultúra helyzetéről rendezett tanácskozással folytatódott vasárnap a XXI. Magyar Filmszemle eseménysora a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvényen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Pozsgay Imre államminiszter, mindketten az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai.
Az eszmecsere kiindulópontjául a Magyar Film- és Tévéművészek
Szövetsége - többek által segélykiáltásnak minősített -
állásfoglalása szolgált. A vitairat katasztrofálisnak ítéli a
jelenlegi kulturális helyzetet, a művészetre és az oktatásra jutó
költségvetési források csökkenését. Ezen belül a magyar
mozgókép-kultúra, különösen a Magyar Televízió helyzetét tartja
súlyosnak. A megállapítások szerint a Magyar Televízió nem alkalmas
arra, hogy a műsorszóró műholdakkal és a videokazetákkal szemben
tényleges és értékes választási lehetőséget nyújtson. Az
állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a televíziónak csakis az lehet a
feladata, hogy fórumot és nyilvánosságot teremtsen a nézetek,
vélemények sokaságának, s ezeket demokratikusan közvetítse nézői
számára. A vitairat szorgalmazza továbbá az új alkotmányhoz
kapcsolódóan egy önálló médiatörvény kidolgozását, független rádió-
és tévéállomások alapításának lehetőségét. Emellett fontosnak
tartja, hogy a televízió elnökét a parlament válassza meg, munkáját
pedig független társadalmi szervezet felügyelje.
Az alapanyag kapcsán a tanácskozáson is elsősorban a
televízióról, annak társadalmi szerepéről esett szó. Kéry László
szociológus vitaindítójában úgy vélekedett, hogy a televízió nem
szolgálhat kizárólag a napi politika eszközeként, s nem is egy
szórakoztató intézmény, hanem a társadalmi tudás újraelosztásának
legfontosabb eszköze. (folyt.köv.)
1989. február 5., vasárnap 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|