 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Víz alá helyezik a Mány-1. jelű bányát - Teljesítik a megszigorított környezetvédelmi előírásokat (1. rész)
|
1989. január 12., csütörtök - A Tatabányai Bányák Mány-1. elnevezésű bányaüzemében megkezdték a vízkiemelés csökkentését és fokozatosan víz alá helyezik a bánya jelentős részét. Ezt megelőzően az akna dolgozói befejezték a széntermelést és minden hasznosítható, értékesíthető berendezést kimentettek és a felszínre hoztak.
A mélyben rejlő széntelepek kiaknázását elsősorban
környezetvédelmi szempontok miatt kénytelenek tartósan
szüneteltetni. 1984-ben kezdték meg itt a termelést és viszonylag
rövid idő elteltével percenként 42 köbméter karsztvizet kellett a
felszínre szivattyúzni azért, hogy biztonságban dolgozhassanak a
bányatérségekben. Ennyi víz kiemelése - a környék más bányáinak
vízmentesítésével együtt - nemcsak a mélybeli karsztvízháztartást
károsította, hanem alaposan megdrágította a termelést is, ezért úgy
döntöttek: az eocénbányák közül elsőként a mányiban hagyják, hogy
elöntse a víz a már feltárt munkahelyeket.
A vízkiemelés megszüntetése nem jelenti azt, hogy a még jelentős
szénvagyonnal rendelkező bánya összes térségét átadják a víz
uralmának. Különlegesen nagy teherbírású gátrendszer kiépítésével
ugyanis megóvják a főbb létesítményeket, így például a
lejtősaknákat, a vízmentesítő telepet, az energiaelosztó állomást és
az ezeket összekötő térségeket, szállítási útvonalakat. Azért
választották ezt a megoldást, hogy a későbbi években, amikor erre
lehetőség nyílik, folytathassák a termelést és a bánya feltárását.
A víz útját álló - a későbbiekben újra hasznosítható
bányatérségek megóvását szolgáló - gátakat a Központi Bányászati
Fejlesztési Intézet tervei alapján építették meg. Különleges, a
hazai szénbányászatban szokatlan munka volt ez, hiszen a gátakra és
az azokat övező kőzetekre 235 méter magas vízoszlop nyomása
nehezedik. Ezért a gátakat és a kőzetrétegeket annyira
megerősítették, hogy képesek legyenek a tényleges víznyomásnak akár
a másfélszeresét is kibírni. Számtalan fúrólyukon keresztül nagy
nyomással cementet injektáltak a kőzetekbe, ílymódon vízzáróvá
tették azokat, nehogy a karsztvíz megkerülje a gátakat. Különleges
érzékenységű geofizikai műszereket is beépítettek a kőzetekbe. Ezek
azonnal jelzik, ha valahol a védelmi rendszer a legkisebb - szabad
szemmel nem is látható - mértékben átnedvesedne.
A Mány-1. aknában tehát most fokozatosan leállítják a vízkiemelő
szivattyúkat, beszüntetik a karsztvíz kiemelését, s még az idén
hasonló intézkedésekre kerül sor a nagyegyházi bányában is. (folyt.)
1989. január 11., szerda 22:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|