Rendszerváltás és az MTI

	Kanadai nők egyenjogúsága
München, 1989. március 16. (SZER, Hölgyválasz) - Egry György kanadai, jelentését hallják, aki a női egyenjogúság érdekében hozott újabb parlamenti döntésről számol be, nem csekély iróniával. - A női egyenjogúság korunk egyik központi problémájává vált és ez ellen nagyon nehéz lenne szót emelni. Senki nem tagadhatja meg a világ 50 százalékától, a nőktől, hogy ugyanolyan lehetőségeik és jogaik legyenek, mint férfi társaiknak, és az egyenlő munkáért egyenlő bért követelés mindenütt jogos dolog. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy vannak a nőmozgalomnak szélsőséges megnyilvánulásai is, és nem is olyan biztos, hogy a nők nagy többsége egyet ért az ilyen követelésekkel. (...) A kanadai hadügyminisztérium legújabb döntése azonban már a nevetségesség határára sodorta az egész kérdéskomplexumot. Ebben az országban ugyanis, ahol a sorozást egyáltalán nem ismerik, csak néhány évvel ezelőtt vetődött fel az a kérdés: jogában áll-e a nőknek is jelentkezni a hadseregbe? Költséges bizottsági vizsgálatok után megállapították, hogy igen, ehhez a nőknek joguk van. Attól kezdve fiatal lányok is jelentkezhettek nemcsak irodai, adminisztratív, vagy technikai munkára hadseregtagként de még pilótának vagy sofőrnek is. Az egyetlen követelmény volt, hogy a nehéz fizikai feladatoknak eleget tegyenek, de ez sem volt csekélység, mert a statisztikák szerint minden 16 női jelentkező közül csupán egy felelt meg az előírásoknak. Két évvel ezelőtt indították meg a szélsőséges feministák újabb követelő mozgalmukat, melynek célja annak kimondása volt, hogy a nők nemcsak tagjai lehetnek a hadseregnek, de joguk van frontvonal- szolgálatra is. Múlt héten megszületett a döntés, amitől az ország egész közvéleménye hasát fogja a nevetéstől - a nőknek joguk van csatába menni együtt a férfiakkal, és kivételt csupán a tengeralattjáró- ütközet képez. A tengeralattjárón ugyanis nincs elég hely ahhoz, hogy külön hálóhelyeket biztosítsanak részükre, sőt még a mosdó- és illemhelyeknél sem igen lehet biztosítani. A hírmagyarázók közül elsősorban a humoristák ujjonganak a gyönyörűségtől. Egy gúnyos magyarázat szerint a határozatra azért volt szükség, mert már alig lehetett a nőket visszatartani attól, hogy csatába rohanjanak. Kanada ugyan a két világháborúban aránylag kis létszámú csapatokkal vett részt, azóta nem volt semmiféle harcnak résztvevője, mindenki biztos abban is, hogy nem is lesz. A döntés tehát legjobb esetben úgy értelmezhető, hogy a harcias kanadai lányok reszt vehetnek minden olyan csatában, amit az ország békefenntartó katonai alakulatai nem fognak megvívni. +++ 1989. március 16., csütörtök
Vissza »