|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
A Conrad-féle kémügy
"Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék?
Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon
több mint kétmillió dollárt rejteget.
A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A
csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta
tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis
rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok
megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el
mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig
Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének
eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került
pénzbe."
|
|
|
|
|
|
|
Anglia Kelet-Európa politikája
|
London, 1989. március 16. (BBC, A világ minden tájáról) - Londonban a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetének havi kiadványa, a World Today legújabb, számában teljes terjedelmében közli Geoffrey Howe külügyminiszter ősszel mondott beszédét, amely azt a címet kapta; A szovjet külpolitika Mihail Gorbacsov idején. A beszéd témája tulajdonképpen az volt, hogyanis reagáljon Nagy-Britannia és a Nyugat a szovjet vezető reformpolitikájára. Azzal is foglalkozott, milyen alapokra helyezze Nagy-Britannia politikáját az egyre nyugtalanabb kelet-európai országokkal kapcsolatban. Jan Reppa, a BBC közép-európai szolgálatának munkatársa beszélgetett a Financial Times című brit napilap volt politikai főszerkesztőjével, Mark Rutherforth-dal(?). Az ő elemzésüket tolmácsoljuk a következőkben: - Jan Reppa többek között idézte a brit külügyminisztert, amikor ez utóbbi azt mondta: - El kell ismernünk, hogy Kelet-Európában a változás lehetőségének határai vannak. Majd azt kérdezte: - Igaz-e, hogy Nagy-Britanniában úgy tekintik Kelet-Európát, mint a Moszkvához való viszony másodrendű aspektusát? A főszerkesztő azt felelte: nem létezhet kimondottan kelet-európai politika, mivel nem létezik olyan Kelet-Európa, amellyel tárgyalni lehetne. Lehet tárgyalni a Szovjetunióval, lehet tárgyalni az egyes kelet-európai országokkal. A NATO például tárgyalhat a Varsói Szerződéssel. A bilaterális kapcsolatok jók Magyarországgal és Lengyelországgal, de mégis vannak határai annak, milyen messzemenően fejleszthető ki mindez. Arra a kérdésre: vajon van-e hivatalos brit álláspont arra vonatkozóan, milyen messze menjen a változás útján például Csehszlovákia, Magyarország, vagy Lengyelország, a Financial Times volt politikai főszerkesztője azt felelte: - Őszintén talán elismerhető, hogy létezik egy bizonyos várakozás hosszú távon, a nagy kérdés azonban az, hogyan lehet innen elérni odáig. Az interjú során munkatársunk, Jan Reppa arról érdeklődött: mit is jelenthet a brit külügyminiszternek az a kifejezése: jogos szovjet érdekek Kelet-Európában. Jelentheti talán azt, hogy a Szovjetuniónak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy meghatározza például a csehszlovák minisztertanács összetételét? Vagy, hogy csapatokat helyezzen el Lengyelországban? A volt főszerkesztő szerint ez azt jelenti, hogy ha az Egyesült Államoknak joga van beavatkozni Közép-Amerikában, akkor ezzel párhuzamban jogot kell hagyni az oroszoknak is, hogy beavatkozzanak - úgymond - a saját portájuk előtt. Jan Reppa következő kérdése az volt: vajon hosszú távon valóban szükséges-e, hogy Moszkva továbbra is kordában tartsa a kelet- európai országokat? A válasz; elsősorban veszélyes volna úgy tenni, mintha ezekben az országokban még mindig olyan súlyos állapotok uralkodnának, mint például az 1950-es években. Persze hogy nincs olyan fokú szabadság, mint a Nyugaton, de csaknem mindegyikükben javult a helyzet az utóbbi időkben. Fokozódott a külföldi utazás engedélyezése, és ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a kommunikáció is óriási mértékben javult. A televízió, telex, a műholdas tévé drámai változásokat hozhat létre. Igaz ugyan, hogy létezik a menekültprobléma, rengetegen szeretnének a Nyugatra jönni, általában véve azonban sok szempontból enyhült a helyzet. Lehet, hogy mindez nem más, mint egyfajta biztonsági szelep, amely megakadályozza, hogy a feszültség robbanássá fajuljon. Munkatársunk ezután rátért a konkrétumokra. Amikor Thatcher miniszterelnök vagy Geoffrey Howe külügyminiszter Kelet-Európába utazik és a politikai reformot szorgalmazza, vehető mindez pontosan annak, aminek hangzik? A főszerkesztő meggyőződése, hogy valóban történik valamilyen fokú reform. Magyarország például a többpártrendszer felé halad. Véleménye szerint a brit kormány korlátozott mértékű reformra gondol. Mik hát a reformok korlátai a brit kormány elképzelése szerint? - érdeklődött Jan Reppa. Beszédében ugyanis Geoffrey Howe azt mondta: - A káosz Kelet-Európában senkinek az érdekeit nem szolgálná. A főszerkesztő megjegyezte, hogy a brit külügyminiszter nem határozta meg, mit ért a káosz szó alatt. Ha csupán annyit jelent, hogy szabadon engednek egy csomó politikai foglyot, akkor ez egyáltalán nem vezetett káoszra a Szovjetunióban. Munkatársunk utolsó kérdése az volt: mi a véleménye Mark Rutherfordnak arról a Kelet-Európában időnként kifejezett aggodalomról, miszerint a Nyugat egyfajta második jaltai egyezményt szeretne kötni a Szovjetunióval, melynek értelmében Moszkva továbbra is megőrizné hegemóniáját Kelet-Európában, bár lazább politikai korlátok között. Rutherford szerint senki sem foglalkozik komolyan azzal a kérdéssel, meddig maradnak az oroszok Kelet-Európában. Ő nem hiszi, hogy az úgynevezett második Jaltától tartani kellene. A legszembeötlőbb az, hogy a jelenleg folyó, különböző multilaterális tárgyalások egyike sem vonja magával azt, hogy a szuperhatalmak ráerőszakolják akaratukat a kisebb országokra. Európa minden országa részt vesz és érdekelt. Egyáltalán nincs szükség a borúlátásra, hiszen eredményeket látunk az emberi jogok, ugyanúgy, mint az információ-csere terén. A helyzet tehát általában javul. +++
1989. március 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen Budapestről Ottó beszél. Tessék bemondani a rádióba: Gáspár Tiborné budapesti Déli Pályaudvar számadó helyettese visszaél a beosztásával, tekintettel arra, hogy a kommunista párttag, és ez összeférhetetlen a dolgozók szemében. Mindenki gyűlöli. Kérjük, mondják be, ha van egy kis lelkiismeretük, Gáspár Tiborné önként mondjon le a helyettes főnöki tisztségéről Sajnos visszaél a párt megbízatásával, mert ő párttag és a párt kisajátította magának a hatalmat. Sajnos ez igy is van. Követeljük, kérjük, Gáspár Tibornét váltsák le a megbizatása alól, tehát ne legyen helyettes főnök. Köszönjük, kérjük mondják be a telefonba, illetve a rádióba."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|