|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
A Conrad-féle kémügy
"Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék?
Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon
több mint kétmillió dollárt rejteget.
A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A
csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta
tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis
rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok
megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el
mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig
Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének
eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került
pénzbe."
|
|
|
|
|
|
|
ENSZ-határozat Romániáról
|
München, 1989. március 10. (SZER, A mai nap) - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Jogi Bizottsága tegnapi döntése értelmében vizsgálatot indítanak a romániai emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban. Az erre vonatkozó határozati javaslatot Magyarország is támogatta. Az ENSZ különbizottságának döntéséről hallgassák meg Szalay Tamás beszámolóját: - Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 21:7 arányban jóváhagyta a Svédország által előterjesztett határozati javaslatot, amelyet Magyarország is támogatott. Magyarországnak az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában csak megfigyelői státusa van, szavazati joggal nem rendelkezik. Kiállása a nyugati kezdeményezésű, a román hatóságok emberi jogi gyakorlatát élesen bíráló javaslat mellett, mindazonáltal igen jelentős fejlemény, éspedig abban az értelemben, hogy a Varsói Szerződés tagállamai közül eddig még egyetlenegy sem csatlakozott egy másik varsói szerződésbeli állam ellen irányuló nyugati határozati javaslathoz. A nagy többséggel megszavazott határozat aggodalmát fejezi ki az emberi jogok és alapvető szabadságjogok durva megsértéseit tartalmazó állítások miatt, és különmegbízott kinevezését javasolja a román hatóságok magatartására vonatkozó állítások kivizsgálására. A határozat nyomatékkal hangsúlyozza, hogy Romániában egyre nehezebb akadályokat gördítenek a nemzeti kisebbségek útjába hagyományaik ápolása, kulturális örökségük fenntartása tekintetében. A határozat ezenkívül rámutat a Romániából menekülők áradatára is, és megállapítja hogy éppen emberi jogainak durva megsértése készteti a menekülőket szülőföldjük elhagyására. A határozat említést tesz arról, hogy a menekülések Romániából azt követően kezdtek elszaporodni, hogy hivatalosan bejelentették az úgynevezett falurendezési - valójában sokezer hagyományos vidéki település lerombolásával járó - tervet. Gheorghe Dolgu román delegátus az Emberi Jogi Bizottság határozatát brutális beavatkozásnak minősítette Románia belügyeibe, és kijelentette, hogy Bukarest szemében a határozat érvénytelen, semmis. Soha nem fogjuk eltűrni, hogy kívülről erőszakoljak ránk, hogy mi magunk mit tegyünk - mondotta Dolgu, és megvádolta Magyarországot, hogy - idézem: Ugyanolyan revizionista szándékok vezérlik, mint a második világháborúban, amikor a náci Németország mellé állt. Bukarest ezzel a vádaskodással nyilvánvalóan megpróbálja elejét venni minden magyar részről történő további fellépésnek a Romániában" élő magyarok érdekében, mert egyszerűen figyelmen kívül hagyja a területi restaurációt elutasító hivatalos magyar nyilatkozatokat. Egyébként a román delegátus elutasító válasza azt jelenti, hogy az ENSZ külön vizsgálóbiztosának nem lesz módja helyszíni szemlét tartani, jelentését a romániai emberi jogi helyzetről főleg román emigránsok tanúvallomásaiból, beszámolóiból fogja összeállítani. Visszatérve a tegnapi genfi szavazásra, nem érdektelen felsorolni, hogy az egyes országok milyen magatartást tanúsítottak. A határozat mellett szavazott 21 állam; Argentína, Belgium, Kanada, Kolumbia, Franciaország, Gambia, Nyugat-Németország, Olaszország, Japán, Mexikó, Peru, Fülöp-szigetek, Portugália, Sao Tómé és Principe, Szenegál, Spanyolország, Swaziföld, Svédország, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Venezuela. A határozat ellen 7 állam: Banglades, Kína, Kuba, Etiópia, Pakisztán, Szomália és Sri Lanka. Tartózkodott a szavazástól: Botswana, Brazília, Ciprus, India, Irak, Nigéria, Ruanda, Togo és Jugoszlávia, és végül nem vett részt a szavazásban a következő 5 állam: Bulgária, Kelet-Németország, Marokkó, Ukrajna és a Szovjetunió. Még a következő megjegyzések kívánkoznak ide: a határozat mellett kiálló országok nagy száma a Ceausescu-rendszer növekvő elszigeteltségének, a kondukátort körülvevő személyi kultusz elítélésének egyértelmű bizonyítéka. A magyar kormány kiállása, ha évtizedes késéssel is, minden tekintetben pozitív fejlemény, amely azt is jelzi, hogy a szovjet tömb szokásos szolidaritása az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában már a múlté. Mint ahogy annak is van jelentősége, hogy a szovjet tömb 4 szavazati joggal rendelkező tagja nem érte be a tartózkodással, hanem egész egyszerűen elhatárolta magát a számára is minden valószínűség szerint egyre kínosabbá váló román kérdéstől. +++
1989. március 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen Budapestről Ottó beszél. Tessék bemondani a rádióba: Gáspár Tiborné budapesti Déli Pályaudvar számadó helyettese visszaél a beosztásával, tekintettel arra, hogy a kommunista párttag, és ez összeférhetetlen a dolgozók szemében. Mindenki gyűlöli. Kérjük, mondják be, ha van egy kis lelkiismeretük, Gáspár Tiborné önként mondjon le a helyettes főnöki tisztségéről Sajnos visszaél a párt megbízatásával, mert ő párttag és a párt kisajátította magának a hatalmat. Sajnos ez igy is van. Követeljük, kérjük, Gáspár Tibornét váltsák le a megbizatása alól, tehát ne legyen helyettes főnök. Köszönjük, kérjük mondják be a telefonba, illetve a rádióba."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|