Rendszerváltás és az MTI

	ENSZ romániai vizsgálata
Washington, 1989. március 8. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Magyarország felkérte az ENSZ-t: vizsgálja ki a romániai emberjogi helyzetet. Még soha nem fordult elő, hogy egy kelet-európai kommunista kormány nemzetközi szervezethez fordult volna egy másik keleti tömbbeli állam jogsértései miatt. Horn Gyula magyar külügyminiszter-helyettes közölte az ENSZ Emberi Jogi Bizottságával, hogy Romániában falukat pusztítanak el, megsemmisítik a kulturális és történelemi műemlékeket, erőszakkal beolvasztják a nemzetiségeket, és korlátozzák a vallásszabadságot. - Aggódunk amiatt, hogy Romániában lábbal tiporják az alapvető emberi és polgári jogokat, és ezt a megítélésünket igen sok más ország is osztja - mondta a külügyminiszter-helyettes. Hangsúlyozta azt is: Magyarország nem kérte ki a Szovjetunió véleményét, sem a Varsói Szerződés más országainak tanácsát, mielőtt elhatározta, hogy támogatja az ENSZ romániai vizsgálatának gondolatát. Vita folyt Budapest és Bukarest között a román falurendezési terv miatt, amely az ország 13 ezer falujának felét lerombolásra ítéli. A Neue Zürcher Zeitung szerint a terv végrehajtása során elpusztítanák a romániai magyarok nemzetiségi kultúráját. A magyar hatóságok panaszolták, hogy a román terv alapján máris egész magyar településeket oszlattak fel. A lakosokat elköltöztették ősi otthonaikból, korlátozták tanulási, kulturális és vallási tevékenységüket, és nyelvi tilalmakat vezettek be, amelyek a magyart konyhanyelvvé alacsonyítják. Becslések szerint 20 ezren menekültek Romániából Magyarországra. A francia Le Figaro interjút közölt néhány menekülttel, akik elmondták, hogy a magyar nyelvű iskolák hiánya miatt másodrangú állampolgároknak érezték magukat Romániában. A Journal de Geneve című svájci lap a menekültek tanúságtételéről ír. - Emberjogi szervezetek jegyezték fel a panaszukat és továbbították az ENSZ genfi emberjogi bizottságának. A menekültek a politikai jogok megsértéséről, munkajogi megkülönböztetésről, az idős emberek orvosi ellátásának hiányáról, az oktatás románizálásáról beszéltek, és beszámoltak arról, hogy papjaikat és lelkészeiket állandóan zaklatta a román titkosrendőrség. A román kormány korlátozta a magyar utazók rokonlátogatásait, bezárta a magyar konzulátust Kolozsváron, és növeli a magyarellenes propagandát. Az elmúlt évben a magyar kormány kétoldalú tárgyalások során kísérletezett a nemzetiségi probléma megoldásával. A próbálkozások sikertelenek maradtak, s ezért érezték úgy a magyarok, hogy nemzetközi fórumra van szükség. Időközben az ENSZ igyekszik csökkenteni a feszültséget a két ország között. A román kormány viszont kijelentette: kizárt dolog, hogy Erdélyben nemzetközi kivizsgálás legyen. +++ 1989. március 8., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »