Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

A Conrad-féle kémügy

"Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék? Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon több mint kétmillió dollárt rejteget. A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került pénzbe."

Interjú Habsburg Ottóval

Washington, 1989. március 6. (Amerika Hangja, Híradó) - Mint
ismeretes, Habsburg Ottó az Európai Parlament küldöttsége élén
nemrég Magyarországon járt, és nyugat-németországi otthonába való
visszatérése után a következő telefoninterjút adta Bognár Verának:
- Hogy volt a magyarországi út?
    
    - Nagy benyomást tett rám. A magyar nép szabadságérzése és
általános lelkesedése nekem nagyon tetszett. Persze elővigyázatosan
kell folytatni a politikát, de úgy látom, hogy itt egy igazi
haladásról van szó.
    
    - Az Országgyűlésben amikor látogatást tett (...)?
    
    - Nem. Persze hogy nem. Nézze ez egy egypárti parlament, amely nem
képviseli úgy, ahogy mi, demokratikusan értjük, a népet. Azonban
tény az, hogy vannak képviselők ebben a parlamentben, egyének, akik
jó kapcsolatban vannak a nemzettel, azt képviselni akarják, de
persze demokráciának nem lehet nevezni ezt.
    
    - Mit szólt ahhoz, hogy mint magyar állampolgár szabadon
választható és szabadon választhat?
    
    - Erről csak hallottam. Egy jogász mondotta nekem, hogy ez így van.
    
    Én most tudja kérem szépen, én először szeretném hivatalosan tudni,
hogy ez tény-e, vagy sem. Én nem tudom, mert annak idején, a Rákosi
idején, megjelent a lapokban, hogy (...) szóval a magyar
nacionalitást, úgyhogy én nem vagyok biztos abban, hogy mi most az
igaz. Azt majd meg fogom tudni.
    
    Nézze, én mindenekelőtt európai képviselő vagyok. Ez az én
feladatom, és semmi belpolitikai ambícióm nincs Magyarországon,
hanem én azt hiszem, hogy jobb szolgálatot tehetek a magyar
nemzetnek az Európai Parlamentben, mint hogyha belemegyek a
pártpolitikába Magyarországon. Az egységes Európának most olyan
óriási kihatása van minden egyes nemzetre, hogy itt európai és
nemzeti kérdésről lehet beszélni.
    
    - És Magyarország nagyon szeretne része lenni ennek az egységes
rendszernek.
    
    - Fog részt venni, ez egészen biztos. De majd azért fogok alaposan
dolgozni.
    
    - A Külpolitikai Intézetben kik előtt és milyen előadást tartott?
    
    - Nézze, ott csak külpolitikai szakértők voltak. Szóval állami
tisztviselők és mondjuk olyanok, akik főleg külpolitikával
foglalkoznak. Elég kis társaság volt, talán lehetett úgy 60-80
személy, dehát mind nagyon kvalifikált személyek. Míg a másik
gyűlések óriásiak voltak. Több előadást tartottam a közgazdasági
egyetemen, azonkívül a Magyar Zsidók Szövetsége előtt.
    
    - A magyar zsidóság emlékezik rá, a háború idején mennyi zsidót
mentett meg.
    
    - Borzasztó kedvesek voltak. Hála istennek, ott még megmaradtak
zsidók, hogyha a többi országba megy, akkor pár öreg személy van
még hátra, de a többség eltűnt. Magyarországon legalább, habár
persze sok ember elvesztette életét, éppen a magyar nép sok életet
megmentett, úgyhogy maradt valami legalább.
    
    Hallatlan hangulat volt, úgyhogy igazán örültem. Nagyon sok levelet
kaptam, kéréseket, kérnek ide-oda, de sajnos nem értem rá, és azon
kívül van most dolgom, nemde június 18-án lesznek az európai
választások, úgyhogy ezekkel kell most foglalkoznom.
    
    - Találkozott Magyarországon erdélyi menekültekkel is?
    
    - Csak egyszer. Mert ezek főleg az ország keleti részén vannak, de
vagyok kapcsolatban az erdélyiekkel és nagyon remélem, hogy
sikerülni fog, hogy a Közösség is segítse a menekülteket, mert
lassanként túl sok menekült érkezik Magyarországra és
Magyarországnak egyszerűen nincsenek az anyagi eszközei, hogy
ezekkel foglalkozzon, úgyhogy én remélem, hogy sikerülni fog a
Közösséget rávenni, hogy segítsen. De persze sajnos lehetőségeink
nem olyan nagyok.
    
    Egyes emberek szankciókról beszélnek a Ceausescu uralma alatt lévő
Románia ellen, én nem hiszem, hogy ennek sikere legyen. Nagyobb és
erősebb nemzetközi nyomásra lenne szükség, népének életszínvonala
olyan alacsony, hogy már nyomás sem szolgálhatja ügyünket, de mégis
azt tapasztaltam, hogy még a legsötétebb zsarnok is valamiképpen
hallgat a nemzetközi véleményre, úgyhogy ezt kell mobilizálnunk.
    
     - Hogy találja: milyen ma Magyarország?
    
    - Kérem szépen, Magyarország persze nagyon szegény állam, egy
állam, amely nagyon szenvedett a mostanáig létező szocialista
rendszertől (...) lépésről lépésre megy, érdekes (...) ezek az
emberek is, akik a kommunista párt tagjai, most mindent próbálnak,
hogy magyarázzák, hogy kell változtatni a gazdasági rendszeren. Egy
hosszú út lesz, egy kritikus út lesz az eljövendő két év nagyon
kritikus lesz ebből a szempontból, és ettől sok fog függni a jövő
számára is.
    
    - Mint politikus, mint az Európai Parlamentnek a tagja, hogy ítéli
meg a magyarországi lehetőségeket Moszkva felől?
    
    - Moszkva most azt jelzi, hogy már nem bízik a Brezsnyev-
doktrínában és hogy nem fog beleavatkozni a magyar ügyekbe. Kérem
szépen ez szépen hangzik, de azon hatalommal szemben, amely háborút
viselt Afganisztánban, amely Csehszlovákiát megtámadta, amely
Magyarországra bevonult 1956-ban, mindig vigyázni kell, és ne
felejtsük el azt, hogy van 62 ezer orosz katona még Magyarországon.
    
    Ha ezeket visszavonnák, akkor persze már jobban bízhatnánk, de így
vigyázni kell. A magyarok még emlékeznek 1956-ra, tudják, hogy mit
csináltak akkor az oroszok, és van mondjuk a légkörben egy erős
feszültség. Ez egyrészt van a nemzet akarta gyors reformokra,
másrészt azok, akik ma még várni akarnak, mert nem biztosak abban,
hogy mi történik az oroszokkal.
    
    - Ön milyen tanácsot adna Magyarországnak?
    
    - Én beszédeimben azt a tanácsot adtam, hogy menjenek lépésről
lépésre. Ne próbálják a második lépést az első előtt tenni. Szóval
mégis valamiképpen a lassú haladást tanácsoltam, habár nem szabad
megállni. Még egy percig sem. De lassan haladni a cél felé, és a
cél két pontban összefoglalható: az egyik az, hogy az emberi jogok
teljes biztosítása - és ebből a szempontból mindig azt mondottam,
hogy Magyarország legalábbis ami a nemzetiségi jogokat illeti, igen
jó munkát végzett -; és másodszor, hogy mindenesetre csak akkor
lesz elfogadható, ha tényleg bevezeti a pluralista demokráciát.
    
    Azaz minden magyar állampolgárnak legyen joga pártot alapítani,
választásokon részt venni, szóval egy olyan, mint nálunk a nyugati
demokráciában a törvény.
    
    Több ilyen csoporttal találkoztam: a Kisgazdapárt vezetőivel is
találkoztam, a Demokrata Fórummal találkoztam, és azután több ilyen
alternatív csoporttal, amelyek főleg mondjuk egyes problémákkal,
mint Nagymarossal és más ilyen kérdésekkel foglalkoznak.
    
    Ha demokráciát akarunk, akkor mégis nem tudjuk teljesen
egységesíteni a magyar ellenzéket, mert ott minden van, a
szociáldemokratákon keresztül egészen konzervatív, liberális
kereszténydemokrata irányok működnek ott, úgyhogy mindig lesz egy
bizonyos sokszínűség, de másrészt azt hiszem, hogy sikeresek
lehetünk abban, hogy az ellenzék bizonyos pontokban egységesen
lépjen fel, és ez pedig főleg a pluralizmus és az emberi jogok
ügyében.
    
    Egyelőre megint csak azt mondom - ez véleményem szerint a fő pont -,
hogy vigyázzanak, hogy haladjanak, de úgy, hogy biztosítva
haladjanak. Ne túlozzák a haladást, mert ha lassan megyünk,
gyorsabban érjük el a célt, mint hogyha út közben megfordulunk. Ezt
szeretném mindig mondana a honfitársaimnak, mert azt hiszem, hogy ez
ma a fő kérdés nálunk. +++
    
    


1989. március 6., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kérem szépen Budapestről Ottó beszél. Tessék bemondani a rádióba: Gáspár Tiborné budapesti Déli Pályaudvar számadó helyettese visszaél a beosztásával, tekintettel arra, hogy a kommunista párttag, és ez összeférhetetlen a dolgozók szemében. Mindenki gyűlöli. Kérjük, mondják be, ha van egy kis lelkiismeretük, Gáspár Tiborné önként mondjon le a helyettes főnöki tisztségéről Sajnos visszaél a párt megbízatásával, mert ő párttag és a párt kisajátította magának a hatalmat. Sajnos ez igy is van. Követeljük, kérjük, Gáspár Tibornét váltsák le a megbizatása alól, tehát ne legyen helyettes főnök. Köszönjük, kérjük mondják be a telefonba, illetve a rádióba."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD