|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
A Conrad-féle kémügy
"Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék?
Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon
több mint kétmillió dollárt rejteget.
A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A
csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta
tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis
rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok
megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el
mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig
Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének
eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került
pénzbe."
|
|
|
|
|
|
|
Sztrájkjog - MN
|
Moszkva, 1989. március 16. csütörtök. (MTI-tud.) - A szovjet alkotmány és a munka törvénykönyve nem tiltja ugyan a sztrájkokat, hiányzik azonban a munkahelyi konfliktusok megoldásának jogi mechanizmusa. A munkabeszüntetések ügyét jogilag szabályozni kell, s az erre vonatkozó törvénynek nem szabad eleve tiltó, megtorló jellegű szankciókat előírnia - erre a következtetésre jutottak szovjet tudósok, közgazdászok, történészek és szociológusok egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyről a Moszkovszkije Novosztyi számolt be legújabb számában.
A találkozón megpróbáltak választ találni arra a kérdésre, milyen státusa lehetséges a szocializmusban a munkabeszüntetésnek. Utaltak arra, hogy az utóbbi időszak sztrájkjai bürokrácia-ellenesek voltak, s a társadalom további liberalizációja lehetővé teszi a szabadabb véleménykifejtést, még munkabeszüntetés formájában is. Alla Nazimova közgazdász értékelése szerint a jelenlegi helyzetben a hivatalos szervezetek, elsősorban a szakszervezetek többsége nem voltak képesek arra, hogy képviseljék a dolgozók valódi érdekeit. A sztrájkjog szabályozásánál tisztázni kell a felek ,,képviseleti jogát,, , a tárgyalások menetének rendjét, a szakszervezetek, a helyi és központi szervek szerepét is. Az igazi gazda sohasem sztrájkolna saját vállalatánál, ez abszurd dolog lenne - hangsúlyozta Albert Kravcsenko szociológus. - A sztrájk az elnyomottak eszköze. Az elnyomás szociális értelemben véve nem más, mint az emberi méltóság megalázása, az életszínvonal korlátozása, a javak elvonása. Gazdasági értelemben az elnyomás kizsákmányolást jelent, vagyis más munkájának kisajátítását. Megjelenhet ez a kollektív eszközök magáncélra való kihasználásában, a hatalommal való visszaélésben, az ,,ingyenes,, garázsok, dácsák, zárt üdülők építésében a ,,főnökség,, számára - a szocializmusban így is megnyilvánulhat a burkolt kizsákmányolás. Korábban egyszerűen nem volt kifizetődő sztrájkolni, hiszen a dolgozók érdekei egy sor privilégiumban nyilvánultak meg - fejtegette Alekszandr Lipszkij. Egyesek külön büfébe járhattak, mások zsákszámra gyárthatták a selejtet prémiumért, csak a ,,jelenlétért,, kapták fizetésüket. A munkabeszüntetések pontos behatárolásával, a negatív-romboló és pozitív-építő elemek körvonalazásával ki lehetne emelni azokat a jelenlegi spontán tiltakozás keretei közül, s államilag szabályozott, alkotmányosan jogszerű megmozdulás alakját ölthetnék - szögezték le a szovjet hetilap hasábjain a munkajogi szakértők.+++
1989. március 16., csütörtök 16:17
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen Budapestről Ottó beszél. Tessék bemondani a rádióba: Gáspár Tiborné budapesti Déli Pályaudvar számadó helyettese visszaél a beosztásával, tekintettel arra, hogy a kommunista párttag, és ez összeférhetetlen a dolgozók szemében. Mindenki gyűlöli. Kérjük, mondják be, ha van egy kis lelkiismeretük, Gáspár Tiborné önként mondjon le a helyettes főnöki tisztségéről Sajnos visszaél a párt megbízatásával, mert ő párttag és a párt kisajátította magának a hatalmat. Sajnos ez igy is van. Követeljük, kérjük, Gáspár Tibornét váltsák le a megbizatása alól, tehát ne legyen helyettes főnök. Köszönjük, kérjük mondják be a telefonba, illetve a rádióba."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|