Rendszerváltás és az MTI

	Európa évtizedei (1. rész)
1989. március 16. csütörtök (MTI-Press) - Húsz éve annak, hogy a budapesti felhívással zászlót bontott az európai összefogás gondolata. Nehéz időket éltünk akkor. A szocialista országok a csehszlovákiai bevonulás, a szovjet-kínai határháború és Albánia demonstrált különállásának terhét cipelték, Nyugat-Európát megrendült stabilitása bizonytalanította el, az Egyesült Államokat pedig gyilkos merényletek tartották lázban. A Varsói Szerződés tagállamai mégis esélyt láttak arra, hogy eredményesen ösztönözzék egy olyan Európa megteremtését, amely egyenjogú nemzetek együttműködésének kontinensévé, az egész világ stabilitásának, békéjének és kölcsönös megértésének tényezőjévé válhat. Aki végigélte a két évtizeddel ezelőtti diplomáciai csatákat, s jól emlékezik a hullámvölgyekre, az csodálkozhatott az ismételt felemelkedésen: azon, hogy a kilátástalannak tűnő szócsatákból történelmileg rövid idő alatt az értelem került ki győztesen. Az 1975 augusztusában Helsinkiben aláírt záróokmányban Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői mindazzal meglepték a világot, amely nem is olyan régen még utópiának tűnt: együttműködési készséggel, egymás iránti tisztelettel, a biztonságot, az összefogást, az egyenlőséget, a szuverenitást, az emberi jogokat hirdető, szavatoló elkötelezettséggel. S bár jól tudjuk, az írott szónak nem mindig volt fedezete, Helsinki mégiscsak új korszakot nyitott a kontinens életében. Rögös utat jártunk be Helsinki óta, de akármennyire is hepe-hupás ez az út, kiszámítható, s jelzői egyirányba mutatnak. Intézményesült a nagy európai párbeszéd. Az 1977-78-as belgrádi találkozó még csak lakonikus rövidségű záróokmányt volt képes produkálni, az 1980 novemberétől 1983 szeptemberéig tanácskozó madridi már több tekintetben Helsinkin is túlmutatott. Sikerült részletesen rögzíteni az európai összefogás elveit. A szabadságjogok egyetemes érvényességétől kezdve a szabad vallásgyakorláson keresztül a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeinek védelméig sok mindenre kiterjedt a diplomaták figyelme. A Bécsben 1986 novemberétől idén januárig tartó találkozó pedig olyan dokumetumot tett le a közös európai asztalra, amely minden eddiginél bővebben és szerteágazóbban foglalkozik az emberek közötti zavartalan kapcsolatok biztosításával, olyan részletekbe bocsátkozva, mint a postai küldemények gyors továbbítása vagy a telefonbeszélgetések bizalmas jellegének tiszteletben tartása. (folyt.köv.) 1989. március 16., csütörtök 13:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »