Rendszerváltás és az MTI

	Sevillai számítások (1.rész)
1989. március 16. szerda (MTI-Panoráma) Ötszáz milliárd pesetára (közel ötmilliárd dollár) becsülik a szakemberek azt a pénzmennyiséget, amelyet az 1992. évi sevillai világkiállítással összefüggésben valamilyen formában elköltenek. Amikor 1982-ben a Nemzetközi Kiállítások Irodája (BIE) párizsi ülésén döntést hoztak az Amerika felfedezéséről megemlékezni hivatott világeseményről kevesen sejtették, hogy kudarcok, kétségek és válságok lavinájával kell majd szembeszállniuk a grandiózus terv megvalósítóinak. Szinte az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy a világkiállítás megrendezése mérföldkő lehet Andalúzia sorsának alakulásában. Egy történelmi elmaradottságban, szociális visszavetettségben élő régió számára különleges lehetőség kínálkozott, hiszen maradandó strukturális változást eredményező, nem mulandó értékű esemény az EXPO 92. Visszatekintve az elmúlt évekre megállapítható: Spanyolországban társadalmi méretű rokonszenv övezte és övezi a rendezvény gondolatát. Senki sem követelt népszavazást, parlamenti döntést és a szakértők se vonták kétségbe a majdani beruházások létfontosságát. Ami viszont kétséges volt, vitákat váltott ki és szenvedélyeket korbácsolt fel az az volt, hogy honnan teremtsék elő a temérdek pénzt. Amikor körvonalazódtak a várható kiadási tételek kiderült, hogy egyáltalán nem lehetetlen a sevillai álom megvalósítása. Száz milliárdra becsülték a Cartuja-szigeten felépítendő kiállítási központ költségeit. (Az összeg megközelítőleg egymilliárd amerikai dollár). Nyolcvan milliárdot terveztek a Madridot Sevillával összekötő szupergyors vasút kiépítésére, 36 milliárdot a ,,92-es autóút,, létrehozására. Ez a Sevilla-Granada-Baza útvonalat jelenti. tizennyolc milliárdot szántak az autonóm tartományi főváros útjainak korszerűsítésére és nyolcvan milliárdot nyolc másik fontos andalúziai város útjainak felújítására. Százmilliárdos nagyságrendű az andalúziai hírközlési rendszer fejlesztésére fordítandó összeg és ugyanekkora a sevillai repülőtér átépítésére, a három új pályaudvarra költendő összeg. A világkiállítást megelőző négy évben Sevilla akkorát lép előre a fejlődésben - állítják a területfejlesztési szakemberek - mint az elmúlt öt évtizedben együttvéve. Azon túlmenően, hogy a Guadalquivir folyó egyik kietlen szigetét Dél-Európa legkorszerűbb infrastruktúráju központjává alakítják, a sevillai történelmi városközpontot is restaurálják mégpedig hatalmas pénzhitelek bevonásával. (folyt.) 1989. március 16., csütörtök 12:28
Vissza »

	Sevillai számítások (2.rész)
(Csupán zárójelben: a Cartuja-sziget sorsát meghatározó döntés-sorozat nem annyira derűlátó díszmenet volt, mint inkább a hatóság tétovaságának példája. Lakótelep létesítéséről hoztak törvényt 1970-ben, később országos kiállítási központ terveztek ide, végül a korábbiakat érvénytelenítve a világkiállítás színhelyévé tették. Mindez nem vall körültekintő és előrelátó gondolkodásra ) Az EXPO 92 állami részvénytársaság 55 milliárd peseta összegű ,,előzetes,, beruházással Cartuja-szigetét olyan infrastruktúrával öltözteti fel, amire a luxus minősítés csupán pontatlan fogalom. A hideg- és különféle hőfokú melegvízrendszerek, a távközlési szálak szövevénye, a kétféle nyomással működő gázvezeték, az árvizek elleni védelmi rendszer csak ízelítő a felsorolásból. A két villanyáramelosztó központ Cordoba nagyságú város esti kivilágítását lehetővé tenné; mesterséges tó épül a szigeten; a belvárossal négy híd teremt majd kapcsolatot. Hétezer fő foglalhat helyet az előadói teremben, parkírozóhelyek ezrei várják a gépjárműveket. Még egy ok, ami miatt Cartuja a figyelem középpontjába került: Andalúzia-szerte vita bontakozott ki a sziget jövőjéről. Az autonóm tartományi junta, a sevillai városi tanács és az EXPO 92 szervezői, vagyis a nagyszabású üzleti vállalkozás kivitelezői elé kecsegtető lehetőséget tárt egy indítvány: a világkiállításon megjelenő multinacionális vállalatok maradjanak a hathónapos bemutató után is a pavilonokban és kutatási központokként, chipsek gyártóiként, újabb technológiák kidolgozóiként tegyék a szigetet a világ műszaki avantgardjának újabb központjává. Hat világcég már igent mondott a gondolatra: az Alcatel, az IBM, a Rank Xerox, a Telefonica és a Fujitsu, valamint a Siemens patinás neve több ország kormányát is a ,,zárás utáni maradás,, gondolatára serkenti. A majdani sevillai diadalmenet pompájából nem akarnak kimaradni Andalúzia más nagyvárosai sem: Malaga, Granada, Cadiz és Cordoba polgármesterei az arányos andalúziai előrelépés gondolatát hangoztatva további szeleteket követelnek a sevillai tortából. Az Expo 92 látogatóinak tervezett száma 18 millió. Akik viszont szem előtt tartják, hogy tavaly 54 millió turista járt Spanyolországban, azok 40 millió érdeklődőre számítanak. Bármennyien is lesznek a látogatók, Sevilla egymagában nem képes a milliós léptékű vendégfogadásra. Kulcsfontosságú tehát a déli tengerparti üdülőtelepekkel való korszerű közúti és vasuti összeköttetés kialakítása is. Ezek nem elméleti gondok: Sevillába máris ezrével érkeznek az Expo létrehozásán munkálkodó szakemberek, s bizony az ő elszállásolásuk is temérdek gondot okoz.+++ Meruk József MTI-PANORÁMA 1989. március 16., csütörtök 12:47
Vissza »