|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
A Conrad-féle kémügy
"Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék?
Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon
több mint kétmillió dollárt rejteget.
A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A
csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta
tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis
rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok
megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el
mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig
Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének
eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került
pénzbe."
|
|
|
|
|
|
|
Gorbacsov-beszéd - részletes (1. rész)
|
Moszkva, 1989. március 16. csütörtök (MTI-tud) - Társadalmunk forradalmi megújításától, demokratizálásától, az új gazdálkodási elmélettől elszakítva nem lehet megteremteni gazdaságunk nagy hatékonysággal működő agrárszektorát. Ugyanígy elmondható, hogy a falun végbemenő gyökeres változások elengedhetetlen feltételei az ország gazdasági és társadalmi haladásának - hangoztatta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán, a KB-ülés második napirendi pontjáról tartott előadói beszédében, amelyet a TASZSZ szovjet hirügynökség alapján a csütörtöki moszkvai lapok teljes terjedelemben közöltek.
- A korszerű mezőgazdasági politika nem egy sajátságos ágazati politika, hanem politikánk egyik fő iránya, a forradalmi átalakítás szerves része - mondta Gorbacsov. Rámutatott arra, hogy a korszerű mezőgazdasági politika kidolgozása elválaszthatatlan a szocializmusra vonatkozó új elképzelésektől, társadalmi, gazdasági kilátásaitól. A főtitkár, jellemezve a jelenlegi helyzetet, utalt arra, hogy a Szovjetunió nem képes elegendő mennyiségben előállítani mezőgazdasági termékeket, s rákényszerül külföldről történő beszerzésükre. A szovjet mezőgazdaság a korábbiakhoz hasonlóan ma is elmarad a fejlett országokbeli termelékenység, hozamok, az élelmiszerek választéka és minősége mögött. Hozzátette: az ellátási helyzet hosszú évek óta változatlan. A főtitkár szerint a földek nem eléggé ésszerű kihasználása mellett aggodalomra ad okot, hogy továbbra is óriásiak a mezőgazdasági veszteségek. Megemlítette, hogy a hanyagság miatt általában 20, egyes termékekből azonban 30-40 százalék is veszendőbe megy. Gorbacsov a kialakult helyzet okait elemezve, a valós tapasztalatok, következtetések levonásának igényével részletesen áttekintette a szovjet mezőgazdaság történelmi fejlődését, külön is rávilágítva arra, micsoda károkat okozott a lenini agrárpolitikától való eltávolodás, a gazdasági törvények semmibe vevése, a termelés-csere-elosztás folyamataiba történt voluntarista beavatkozás. A főtitkár külön is elítélte a sztálini időszak agrárpolitikáját, amely a fentieken kívül egyebek között erőszakos módszerekkel vitte véghez a mezőgazdaság kollektivizálását. Gorbacsov megfogalmazása szerint Sztálin és környezete az általuk is kritizált - Trockijtól és Preobrazsenszkijtől származó - ,,eredeti szocialista felhalmozás,, elméletét valósították meg. Az előadó megemlékezett ezen időszak hatalmas emberáldozatairól is. (folyt.)
1989. március 16., csütörtök 07:22
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov-beszéd - részletes (2. rész)
|
A főtitkár a továbbiakban sorra vette a különböző időszakok agrárpolitikai elveit, amelyek vagy önmagukban hordozták a kudarcot, vagy megvalósításuk nem volt következetes, s így vezettek el a 80-as évek szovjet mezőgazdasági helyzetéhez, amikor is halaszthatatlan intézkedések váltak szükségessé. Az 1982-ben elfogadott élelmiszerprogram egyik fő hibájául azt rótta fel, hogy a lenini elvek írott malaszttá lettek, a gyakorlatban pedig az utasításos módszerekkel helyettesítették őket. - Olyan agrárpolitikát kell meghírdetnünk, amelynek megvalósítása már a közeli jövőben csökkentené az élelmiszer-probléma élességét, majd pedig a XIII. ötéves tervidőszakban lehetővé tenné megfelelő mennyiségű és minőségű mezőgazdasági termékek előállítását, s kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátást eredményezne - hangoztatta Mihail Gorbacsov. Mint mondta, az SZKP KB Politikai Bizottsága szerint a korszerű agrárpolitika kulcskérdése a falu gazdasági viszonyainak gyökeres átalakítása. Ezzel összefüggésben sürgette azoknak a túlhaladott nézeteknek az elvetését, amelyek szerint több technikával, műtrágyával, építőanyaggal, beruházással egyszerűen megoldható lenne a probléma. Az eddigi tapasztalatokra hivatkozva komoly hibának nevezte ezt a fajta megközelítést, hiszen a legfőbb ok nem az anyagi-műszaki források szűkös voltában keresendő. - A gazdasági viszonyok és a szociális körülmények mélyreható változása nélkül sem a beruházások, sem a technika nem hozhatnak eredményt - hangsúlyozta. A mezőgazdasági viszonyok átalakítása elméletben és gyyakorlatban egyaránt szükségessé teszi a szocialista tulajdonra vonatkozó nézetek felülvizsgálatát. A termelőeszközök szocialista tulajdonának különböző formáit egyenjogúnak kell tekinteni, mint ahogy a rájuk épülő gazdálkodási módszereket is. Széles körű lehetőségeket kell biztosítani a különféle gazdálkodási formáknak, kezdve a kolhozoktól, egészen a kisegítő gazdaságokig - vélekedett Gorbacsov. Ezzel párhuzamosan új hozzáállást sürgetett a családi és egyéni paraszti gazdálkodás vonatkozásában, továbbá bátorította a részvényes kezdeményezéseket is. Az egyik legfontosabb, ha nem a döntő útnak nevezte a bérleti szerződéses rendszer fejlesztését, mert - megítélése szerint - ebben a formában lehet a leginkább érvényre juttatni az egyéni érdekeltség lenini elvét, újjáéleszteni a gazdatudatot. Ez utóbbi kapcsán nem hagyta szó nélkül a bérleti szerződéses rendszerrel szembeni ellenállást. (folyt.)
1989. március 16., csütörtök 07:28
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov-beszéd - részletes (3. rész)
|
A főtitkár a továbbiakban részletesen foglalkozott az árképzés témájával. Objektív szükségszerűségnek nevezte egy minőségileg új, kölcsönhatásra épülő felvásárlási, nagy- és kiskereskedelmi árrendszer létrehozását, amelynek célja jó minőségű termékek előállításának ösztönzése. Csökkenteni kell a központilag meghatározott árak körét, mindenekelőtt a szezonális, gyorsan romló termékek körében, ahogy ezt már a szocialista országok többsége tette. Mindez természetesen az első szakaszban nem vezethet e termékek kiskereskedelmi árának emelkedéséhez - mondta Gorbacsov. Ezt megakadályozandó indítványozta, hogy a helyi tanácsoknak adjanak jogot burgonya, zöldségfélék és gyümölcsök kiskereskedelmi árplafonjának meghatározására. Ugyyanakkor más alapvető élelmiszerek (tej, liszt, hús, cukor stb.) állami kiskereskedelmi ára a következő 2-3 évben a jelenlegi szinten marad. Gorbacsov a mezőgazdaság átalakítása kapcsán állást foglalt a mezőgazdasági üzemek és a helyi párt- és állami szervek kapcsolatainak új alapokra helyezése mellett. Szorgalmazta, hogy gazdasági kérdésekben maguk az üzemek dönthessenek. Javasolta, hogy járási szinten a gazdaságok demokratikusan hozzák létre az együttműködést koordináló tanácsot. A mezőgazdaság köztársasági és területi szintű irányításának korszerűsítése kapcsán sürgette a önállóság kiterjesztését. Ami a mezőgazdaság országos irányítását illeti, Gorbacsov javasolta: szüntessék meg az Agráripari Állami Bizottságot, s hozzák létre a kormány állandó szerveként működő Élelmezési és Felvásárlási Állami Bizottságot. A szovjet vezető egyidejűleg kitért arra is, hogy a mezőgazdaság korszerűsítésének elengedhetetlen része a modern mezőgazdasági gépek és feldolgozóipari berendezések előállítása. Utalt rá, hogy ezen a területen 77 milliárd rubeles beruházást irányoztak elő. Külön megemlítette a traktorgyártás terén kialakult áldatlan állapotokat, azt, hogy a Szovjetunió mennyiségileg a világ első számú traktorgyártója, ám a minőségről már nem mondható ugyanez. Sürgette, hogy a feldolgozó ágazatokban is érvényesítsék az irányítás közgazdasági módszereit, az anyagi ösztönzést. A termelés korszerűsítéséről szólva kulcskérdésnek nevezte a tudományos kutató szervezetek tevékenységében az önelszámolásra való áttérést. (folyt.)
1989. március 16., csütörtök 07:33
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov-beszéd - részletes (4. rész)
|
Az előadó fontos feladatnak jelölte meg a beruházási politika korszerűsítését. Ennek lényege, hogy amíg korábban a beruházásokat központi alapból finanszírozták, addig a jövőben a szükséges eszközöket mindenekelőtt maguknak a termelő közösségekenek kell előteremteniük. Gorbacsov külön foglalkozott a falu infrastruktúrájának, szociális ellátottságának fejlesztésével is, kiemelve, hogy ez a terület jelenleg fájó pontja a mezőgazdasági politikának. Mintegy összefoglalva az elmondottakat, az új agrárpolitika fő jellemzőjeként Gorbacsov az erőszakos módszerekkel való szakításra, a falu mesterséges átalakítását célzó kezdeményezésektől való tartózkodásra szólított fel. Mint mondta, komoly hiba lenne, ha csak a legcsekélyebb mértékben is alkalmaznák az adminisztratív irányítási módszereket, amelyek kellőképpen lejáratták magukat, s a jelenlegi válságjelenségekhez vezettek az agrárágazatban és az élelmiszer-ellátásban. Az új politika kiindulási pontjának a falu gazdasági viszonyainak átalakítására irányuló következetes vonalnak kell lennie, beleértve ebbe a gazdaságok irányitási önállóságát, a formák sokszínűségét, az emberek kezdeményezéseinek kibontakoztatását. A legszélesebb demokratizmus alapján kell cselekedni, más választás nincs - hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. +++
1989. március 16., csütörtök 07:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen Budapestről Ottó beszél. Tessék bemondani a rádióba: Gáspár Tiborné budapesti Déli Pályaudvar számadó helyettese visszaél a beosztásával, tekintettel arra, hogy a kommunista párttag, és ez összeférhetetlen a dolgozók szemében. Mindenki gyűlöli. Kérjük, mondják be, ha van egy kis lelkiismeretük, Gáspár Tiborné önként mondjon le a helyettes főnöki tisztségéről Sajnos visszaél a párt megbízatásával, mert ő párttag és a párt kisajátította magának a hatalmat. Sajnos ez igy is van. Követeljük, kérjük, Gáspár Tibornét váltsák le a megbizatása alól, tehát ne legyen helyettes főnök. Köszönjük, kérjük mondják be a telefonba, illetve a rádióba."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|