|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
A Conrad-féle kémügy
"Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék?
Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon
több mint kétmillió dollárt rejteget.
A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A
csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta
tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis
rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok
megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el
mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig
Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének
eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került
pénzbe."
|
|
|
|
|
|
|
Háborog a szövetkezeti közvélemény
|
Budapest, 1989. március 16. csütörtök (MTI-Press) Legmesszebb talán a nyírtassi termelőszövetkezet ment, amikor bejelentették, hogy kilépnek a téesz-szövetségből. Ennek oka csak részben volt az, hogy megdrágult a szövetségi tagság, a fenntartási hozzájárulás csaknem háromszorosára emelkedett, hiszen a nagyobb összeget is kifizetnék, ha megérné - mondták a szövetkezet vezetői. A múlt őszön az érdekképviseleten belül is megbomlott az összhang. A Békés megyei területi szövetség nyílt levélben fordult a TOT-hoz, s felhívta a testület figyelmét a mezőgazdaságban tapasztalható mind súlyosabb ellentmondásokra. E két példa, s a suttogó közvélemény egyértelműen jelezte, hogy a korábban hallgatásba burkolódzó országos érdekképviseletnek tennie kell valamit, ha nem akarja elveszíteni tagságát, s egyben fenntartóit. Ők sem szokványos lépésre szánták el magukat, február végére összehívták a termelőszövetkezetek országos értekezletét, amire még nem volt példa. Igaz, a tanácskozás idejét többször módosították, mindannnyiszor halasztva az időpontot, így az MSZMP Központi Bizottsága néhány nappal hamarabb közzétette új agrárpolitikai koncepcióját, s e tény önmagában is gyengítette az érdekvédelem jelentőségét a közvélemény előtt. A bennfentesek persze tudják, hogy a különféle kormányzati fórumokon a TOT képviselői hallatták hangjukat, érveltek, tiltakoztak a mezőgazdaságot mind hátrányosabb helyzetbe hozó intézkedések ellen. Ám erről a közvélemény vajmi keveset tud, az érvelés a nyilvánosság kizárásával, a homályban folyt. Ráadásul foganatja is kevés lett, szaporodtak a feszültségek a gazdaságokban, s a képviseletek ezt pontosan és erőteljesen érzékelték. (folyt.)
1989. március 16., csütörtök 14:08
|
Vissza »
|
|
Háborog 2.
|
Látnivaló, hogy megtorpant a mezőgazdasági termelés üteme, a korábbi sikerek helyett most csak a bajokról beszélnek a szakemberek. Fizetési gondokkal küszködik a szövetkezeteknek csaknem a fele, a tartalékaikat felélték, hitelhez viszont csak drágán vagy egyáltalán nem jutnak hozzá. Elkeseredésében úgy fogalmazott egy téeszelnök, hogy el kellene adni a szövetkezet teljes vagyonát, bankba tenni a pénzt, s a diófa árnyékában pipázgatva várni a kamatokat. E furcsa logika nem jár messze az igazságtól, hiszen az alaptevékenység jövedelmezősége már csupán 5-6 százalékos, a bankkamatok viszont 20 százalék körül mozognak. A terhek másutt is nőttek. 1970-ben hatmilliárd forintot vont el a költségvetés az agrárgazdaságból, s 3,5 milliárd forint támogatást nyújtott, 1987-re 50 milliárdra nőtt az elvonás, s 21 milliárdra a támogatás; vagyis az egyenleg tízszeresével romlott. S mint a konferencián is elhangzott, Európában három olyan ország van, ahol az elvonás összege nagyobb a támogatásnál, s Magyarország köztük van. A gyors ütemben növekvő elvonást még tetézte, hogy nyílt az árolló is, s a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai 1970 és 1987 között 83 százalékkal emelkedtek, az ágazatban felhasznált ipari termékeké viszont 123 százalékkal. Nyilvánvaló, hogy a termelés jövedelmezősége romlott, az üzemek elszegényedtek, s ezt a szövetkezeti tagság is érzékelte. A nyolcvanas évek elejére már csaknem felzárkózott a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme az ipari munkásokéhoz, 1983-ban ötszáz forint volt havonta a parasztemberek hátránya. Azóta romlott a helyzet, 1987-ben a szövetkezeti mezőgazdaságban az egy főre jutó átlagkereset 6221 forint, az állami iparban 7320 forint volt, vagyis több mint ezer forintra nőtt a hátrány. Ezekhez hasonló tények árnyékában tanácskoztak a rendkívüli TOT konferencia meghívottai, s cseppet sem furcsállható, ha elmarasztalták az érdekképviseletet puhaságáért. Bár derültséget keltett, de felmentést keresett az érdekképviseletnek az egyik téesz elnök megjegyzése: "tiszta apja lett ez a gyerek" - célozva a TOT kormányhűségére és transzmissziós szerepvállalására a kormány és a mezőgazdsági nagyüzemek között. A konferencia állásfoglalást tett közzé, de ez nem igazán hozta lázba a mezőgazdsági közvéleményt. Az agrárpolitika iránt érdeklődők négy nappal hamarabb, tartalmóban hasonló, de még részletesebb szöveget olvashattak, az MSZMP jvaslatát az agrárpolitika megújításának koncepciójára. Az érdekképviselet megújulása tehát még várat magára. (MTI-Press) ág/pé F. J.
1989. március 16., csütörtök 14:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen Budapestről Ottó beszél. Tessék bemondani a rádióba: Gáspár Tiborné budapesti Déli Pályaudvar számadó helyettese visszaél a beosztásával, tekintettel arra, hogy a kommunista párttag, és ez összeférhetetlen a dolgozók szemében. Mindenki gyűlöli. Kérjük, mondják be, ha van egy kis lelkiismeretük, Gáspár Tiborné önként mondjon le a helyettes főnöki tisztségéről Sajnos visszaél a párt megbízatásával, mert ő párttag és a párt kisajátította magának a hatalmat. Sajnos ez igy is van. Követeljük, kérjük, Gáspár Tibornét váltsák le a megbizatása alól, tehát ne legyen helyettes főnök. Köszönjük, kérjük mondják be a telefonba, illetve a rádióba."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|