|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Nagy Erzsébet párizsi sajtókonferenciája
"Ma déli
sajtókonferenciáján Nagy Erzsébet édesapja utolsó napjairól beszélt
és arról, hogy június 16-án - Nagy Imre kivégzésének 31.
évfordulóján - méltóképpen nyilvánosan eltemetik édesapját és 1956
más áldozatait a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.
Reméli, hogy ez a parcella a tiszteletadás helye lesz, ahol
mindenki elhelyezheti majd virágait.
A hatóságok nem vesznek részt a temetésen - közölte. Arra a
kérdésre, ez a ő döntésük-e vagy a családé, hangsúlyozta, hogy
jómaga soha semmiben nem fordult a hatóságokhoz. Néhány család
kérte, hogy elvégezhesse az azonosítást. A maga részéről - s itt
tudósítónk megjegyezi, hogy megremegett a hangja - biztosan nem
ismerné fel édesapja maradványait.
Az édesapja kivégzéséről feltett kérdésre válaszolva Nagy Erzsébet
leszögezte: mind a mai napig soha semmi hivatalos értesítést nem
kapott a hatóságoktól édesapja, Nagy Imre sorsáról."
|
|
|
|
|
|
|
A családegyesítés
|
(Fodor György) London, 1989. március 4. (BBC, Esti panoráma) - A többnyire a magyar kisebbséghez tartozó romániai állampolgárok, akik az utóbbi időben Magyarországra menekültek, igen gyakran hátrahagyták családjukat. Ami a szabályos úti okmánnyal érkezőket illeti, a román hatóságok szinte sohasem teszik lehetővé, hogy a család minden tagja együtt kiutazhassék, éppen azzal a céllal, hogy elrettentsék őket a disszidálástól. Az elmúlt évek során azonban egyre növekvő számban maradtak romániai állampolgárok Nyugaton, majd idővel menekült státust kaptak, s az illető, kormányokhoz, illetve nemzetközi szervezetekhez fordultak, hogy segítsék elő a családegyesítést. Igen sok családnak sikerült ilyen formán elérnie, hogy újra együtt lehessenek, s az a benyomás alakult )ki, hogy a román hatóságok azért engedtek az ilyen irányú kérelmeknek, hogy ne veszélyeztessék a Nyugattal kialakított jó kapcsolatokat. Mindez azonban nem állt a Magyarországra került menekültek esetére. A magyar hatóságok már tavaly felvetették a problémát, annak a tárgyalássorozatnak a keretében, mely a nézeteltéréseket volt hivatott tisztázni, de a magyar fél állítása szerint csak kitérő választ kaptak. Úgy nézett ki, hogy a csonka családok, melyek száma egyre nőtt a Magyarországra érkező menekültek számának felduzzadásával, hosszú időn keresztül nem egyesülhetnek. Néhány magyar származású romániai menekült végül Magyarországról továbbutazott Nyugatra, azt remélvén, hogy így könnyebben elérhetik a családegyesítést. Sokuk pedig fontolgatni kezdte ugyanezt a sikerrel kecsegtető megoldást. Néhány nappal ezelőtt Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, aki egyben a kormányközi menekültbizottság elnöke, újságírók előtt kijelentette: a román hatóságok újabban engedélyezik, hogy feleségek csatlakozhassanak férjükhöz, illetve gyermekek édesapjukhoz. Pénteken az MTI jelentette, hogy az első csoport Csengersimánál átlépte a magyar-román határt. A román hatóságok - Gál Zoltán, szerint - e rugalmasabb politikája feltehetőleg azzal áll összefüggésbe, hogy Magyarország csatlakozott a menekültekről szóló ENSZ-konvencióhoz Mostanáig a Magyarországra érkező román állampolgárok helyzete tisztázatlan volt. Nem adhatták fel román állampolgárságukat, de nem is vehették fel a magyar állampolgárságot, mivel a két ország nem ismeri el a kettős román-magyar állampolgárságot. Ugyanakkor azonban nem folyamodhattak menekült státusért sem. Ennélfogva nem lehetett érvényesíteni a családegyesítés jogát, hacsak nem humanitárius megfontolásokból. Most azonban annak nyomán, hogy Magyarország elfogadja az ENSZ-menekültekről szóló előírásait, a helyzet megváltozik. Románia ellen máris több ENSZ-intézmény szót emelt, köztük a Genfben székelő emberjogi bizottság. A román hatóságok most azon igyekeznek, hogy megcáfolják az emberi jogok megsértéséről szóló állításokat.. Miközben igen nehéz minden kétséget kizáróan megállapítani az emberi jogok megsértését egy olyan országban, mely elzárkózik a nemzetközi tényfeltárás elől, a szétválasztott családok esete könnyen igazolható, és újraegyesítésük nemzetközileg elismert emberi jog. A román fél mostani rugalmasabb politikája csak elébe megy egy nehezen védhető álláspont bírálatának. Egyben arra is módot ad, hogy Románia más kérdésekben továbbra is hajthatatlannak mutatkozzék. +++
1989. március 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Olvasóink küldték:
1989 március 15-i, kaposvári szabad ünneplésre szólító plakát
SZER-hallgató telefonja:
"/FÉRFIHANG/ A FIDESZ kaposvári csoportja nevében beszélek Annyit szeretnék mondani, hogy megvolt fél hétkor kezdődött, és 8 óráig tartott a kaposvári független megemlékezés, amelyet a Fiatal Demokraták Szövetségének kaposvári csoportja, a Magyar Demokraták Fóruma és az SZDSZ kaposvári szervezetei közösen rendeztek, mintegy ötezer főnyi tömeg előtt. Nagyon jó, lelkes, néha már karneváli hangulatban zajlott le az egész. Minden atrocitás nélkül. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Független Jogász Fórum felhívást adott ki a magyarországi független politikai szervezetekhez. A jól megfogalmazott dokumentum az átmenet körében alapvető kérdésekkel foglalkozik és javasolja a független politikai szervezeteknek és pártoknak, hogy mindenekelőtt a választójog és Magyarország Alkotmányát illetően közös álláspontot dolgozzanak ki."
D6, a Független Jogászfórom felhívása független politikai szervezetekhez 03.15.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|