|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Nagy Erzsébet párizsi sajtókonferenciája
"Ma déli
sajtókonferenciáján Nagy Erzsébet édesapja utolsó napjairól beszélt
és arról, hogy június 16-án - Nagy Imre kivégzésének 31.
évfordulóján - méltóképpen nyilvánosan eltemetik édesapját és 1956
más áldozatait a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.
Reméli, hogy ez a parcella a tiszteletadás helye lesz, ahol
mindenki elhelyezheti majd virágait.
A hatóságok nem vesznek részt a temetésen - közölte. Arra a
kérdésre, ez a ő döntésük-e vagy a családé, hangsúlyozta, hogy
jómaga soha semmiben nem fordult a hatóságokhoz. Néhány család
kérte, hogy elvégezhesse az azonosítást. A maga részéről - s itt
tudósítónk megjegyezi, hogy megremegett a hangja - biztosan nem
ismerné fel édesapja maradványait.
Az édesapja kivégzéséről feltett kérdésre válaszolva Nagy Erzsébet
leszögezte: mind a mai napig soha semmi hivatalos értesítést nem
kapott a hatóságoktól édesapja, Nagy Imre sorsáról."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román viszony
|
(Lángh Júlia) München, 1989. március 1. (SZER, Világhíradó) - Horn Gyula külügyi államtitkár Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén vizsgálatot sürgetett a romániai jogsértések ügyében. Válaszként a román nagykövet irredentizmussal vádolta Magyarországot, és elismételte hogy Romániában minden kisebbség egyenlő jogokat élvez. A budapesti telefonvonalon Tamás Gáspár Miklóst kérdezem: mi várható egy esetleges ENSZ-vizsgálattól Romániában? - Azt hiszem, hogy közvetlenül az várható, hogy a román hatóságok visszautasítják az ENSZ jogosultságát arra, hogy belügyeikben vizsgálatot indítson, és a vizsgálat elutasításával Románia be fogja vallani azt, hogy az ottani állapotok nem állják ki a pártatlan kutatás és megfigyelés próbáját. Az tény, hogy Magyarország - értem ezen a hivatalos Magyarországot - végre elszánta magát arra, hogy az évek óta sürgetett lépést megtegye, és felhasználja a reformok és a demokratizálás kezdetei által megszerzett nemzetközi bizalmat arra, hogy az erdélyi magyarságon a nemzetközi szervezetek közelítésével segítsen. Ez a lépes egy fontos lépés, és azt hiszem, hogy a két Varsói Szerződés- tagállam közötti vitának a nemzetközi porondra való kivitele elegendő figyelmet fog kelteni, vagy legalábbis a figyelemfenntartással hozzá fog járulni - tehát ez egy jó lépés - akkor is, ha maga az ENSZ-vizsgálat lefolytatása valószínűtlen. A térségben ebben a pillanatban fellobbanó nacionalizmusok, amelyeknek az egyik legaggasztóbb, legkellemetlenebb és legviszolyogtatóbb példája az, amit Jugoszláviában láthatunk - külön aktualitást adnak annak, hogy az emberi jogok megsértése és a nemzetiségi jogok megsértése tárgyában higgadt, racionális, és a nemzetközi közösség színe előtt végbemenő megközelítés legyen a domináns. Az, hogy egy kommunista állam precedenst teremtett a tekintetben, hogy egy másik kommunista állam emberi jogsértéseit nemzetközi fórum elé vitte, ezáltal hallgatólagosan lemondott a kommunista tábor egy fontos országa - Magyarország - arról, hogy az ilyesmit belügynek tekintse - ami mindeddig a kommunista tábor politikája volt. Ez egy igen fontos precedens, és hozzájárulhat a feszültségeknek - ha nem is a csökkentéséhez, de legalábbis a higgadt és ésszerű megvilágításához. - A nyugati demokráciák álláspontja világos ebben a kérdésben. Az viszont még nem, hogy az NDK, Csehszlovákia, vagy maga a Szovjetunió hogyan reagálna, ha az ENSZ elé viszik az ügyet? - Azt hiszem, hogy ezek az országok nehéz helyzetbe kerülnének, és elsősorban Szovjetunió az, amelyet ez a lépés zavarba hozhat. Azt hiszem, hogy pillanatnyi taktikai előnyöket remélhetne attól a Szovjetunió, hogyha nem akadályozná meg Románia elmarasztalását. Kérdés azonban, hogy ez belpolitikailag milyen hatást keltene, és hogy megengedheti-e magának a gorbacsovista külpolitikai vonal, hogy a szovjetunióbeli nehéz nemzetiségi kérdések felvetődésének idején egy ilyen gesztust tegyen. Tehát azt hiszem, hogy a Szovjetunió meg fogja kísérelni a nyílt nemzetközi konfliktus elodázását, és erre - mint a Biztonsági Tanács állandó tagjának - a szabályok szerint lehetősége van. +++
1989. március 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Olvasóink küldték:
1989 március 15-i, kaposvári szabad ünneplésre szólító plakát
SZER-hallgató telefonja:
"/FÉRFIHANG/ A FIDESZ kaposvári csoportja nevében beszélek Annyit szeretnék mondani, hogy megvolt fél hétkor kezdődött, és 8 óráig tartott a kaposvári független megemlékezés, amelyet a Fiatal Demokraták Szövetségének kaposvári csoportja, a Magyar Demokraták Fóruma és az SZDSZ kaposvári szervezetei közösen rendeztek, mintegy ötezer főnyi tömeg előtt. Nagyon jó, lelkes, néha már karneváli hangulatban zajlott le az egész. Minden atrocitás nélkül. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Független Jogász Fórum felhívást adott ki a magyarországi független politikai szervezetekhez. A jól megfogalmazott dokumentum az átmenet körében alapvető kérdésekkel foglalkozik és javasolja a független politikai szervezeteknek és pártoknak, hogy mindenekelőtt a választójog és Magyarország Alkotmányát illetően közös álláspontot dolgozzanak ki."
D6, a Független Jogászfórom felhívása független politikai szervezetekhez 03.15.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|