Rendszerváltás és az MTI

	Beszélgetés Sárdi Györggyel
(Juhász László) München, 1989. február 16. (SZER, Kelet-európai szemle) - Sárdi Györggyel még a február 11-iki közgyűlés előtt és nem mint a szövetség vezetőségi tagjával, hanem mint magánemberrel beszélgettem a cserkészmozgalom magyarországi újjászületéséről. Elöljáróban arra kértem tőle választ, hogy a 17 tagú intézőbizottságból 5 tag miért lépett külön útra és alakított saját szövetséget? - Mi úgy gondoltuk, ami alatt azt a magot értem, azt a 12 embert ebből a 17-ből, akik ott akarták folytatni, ahol a háború előtti tehát a régi (...) cserkészet tulajdonképpen megszakadt, és valláserkölcsi alapon, a jelvényen a szent koronával, a hagyományokhoz hűen és nem pedig ettől eltérő módon, ahogy ezt hangoztatták is. És az volt az elképzelésük, hogy a Hazafias Népfront látja el a törvényes felügyeletet, amit mi semmiképpen nem akartunk a függetlenségünk miatt. Ezt mi többségi szavazással úgy oldottuk meg, hogy a székhelyünket áttesszük a Bem rakpartra, ahol nagy szeretettel fogadott minket a művelődési ház, és azóta ott van a központunk. u - Ennek a változásnak az volt az oka, hogy így láttátok biztosítva a cserkészmozgalom politikamentességét, vagy más oka volt? - Ez volt a fő oka. Itt kvázi szakítás történt a többségi szavazás után, amikor mi elhatároztuk például azt, hogy február 11-ikére összehívunk egy alakuló közgyűlést, amin elfogadtatjuk az alapszabályzatunkat, és a tisztségviselőknek a megválasztására kerül sor. De amikor ezt mi nyilvánosságra hoztuk, akkor tulajdonkeppen megindult az ellenakció. Éspedig olyan formában, hogy a Magyar Nemzetben megjelent egy cikk. Abban minket eléggé cserkészietlen módon elmarasztaltak. Közölték, hogy január 28-ikán, délelőtt 10 órára egy országos cserkésztiszti gyűlést rendeznek, aminek tulajdonképpen az értesüléseink szerint az volt a célja, hogy ott közgyűléssé alakulnak át, és meg akarják alakítani a Magyar Cserkészszövetséget. Felmértük a helyzetet. Nem volt más választásunk, mint megbeszélve a barátainkkal, az ideiglenes országos intézőbizottság és az alapítótagokkal együtt az a határozat született, hogy január 23- ikára összehívtunk egy rendkívüli közgyűlést. A rendkívüli közgyűlésen elfogadta a megjelent több mint 80 cserkész az alapszabályt, megválasztott egy ideiglenes bizottságot, tulajdonképpen helybenhagyta az intézőbizottság tagságát, hogy február 11-ikéig vigye; az ügyek intézését. Tehát minden kellék meg volt ahhoz, hogy másnap, 24-ikén, amikor életbe lépett az egyesületi törvény, amit az Országgyűlés hagyott jóvá, bejelenthessük a Magyar Cserkészszövetség megalakulását. - Ez meg is történt 1 - Ez meg is történt! Egyes számmal regisztrálták, a bíróságon, a Fővárosi Bíróságon lajstromba vették a Magyar Cserkészszövetséget. - És január 24-ikén történt, mármint a kijelentkezésetek. Itt van előttem a január 30-iki Népszabadság, amely arról tudósit, hogy megalakult a Magyar Cserkészek Szövetsége, tehát ez a másik csoport. Arról nincs hír, hogy a bejegyzés megtörtént-e vagy sem, de mindenesetre feltűnő, hogy amíg a tradíciót őrző, politikamentes cserkészet, amelynek ti valljátok magatokat, Magyar Cserkészszövetség nevén őrzi a régi nevet, ezek hasonló nevet vettek fel. Ez nem megtévesztő? Lehet-e a jogorvoslattal élni arra, hogy két egyesületnek ne legyen, hasonló neve? - A törvény úgy rendelkezik, hogy azonos célú egyesületeknek nem lehet hasonló elnevezése, így nem hiszem, sőt biztos vagyok benne, hogy a bíróság nem fogja elfogadni. - Mi a különbség a törvényesen bejegyzett cserkészszövetség - tehát a ti szövetségetek - és a külön úton járó konkurens, ha úgy tetszik frakciós csoport között? Van külső és tartalmi különbség a két irány között. - Hát az egyik legfontosabb az, amihez mi ragaszkodunk, a vallás- erkölcsi alaphoz. Amit ők ezt eléggé rugalmasan kezelik ezt a kérdést. -.Tehát azt, hogy az Isten-haza emberpár szolgálatánál... - Az Isten helyét kipontozták, tehát zárójelbe tették, és alá berakták szintén zárójelbe azt, hogy lelkiismeretlen. - Tehát alternatív megoldást választottak? - így van. Tehát be lehet helyettesíteni. - Van külső forma is? Tehát a jelvény ugyanaz? - Hogyne, a miénken a szent korona van, őnáluk pedig egy piros- fehér-zöld szalag. - Ez a külső. Ti ragaszkodtok a régihez, a hagyományoshoz, ők pedig újat választottak? - Így van. - Vajon a hármas jelszó közül az említett Isten szolgálata azt jelenti, hogy vallástalan nevelésben részesült fiatalok nem lehetnek nálatok tagok? Lemond a mozgalom ezzel a missziós feladatról? - Nem. Erről szó sincs. - Tehát lehetnek tagok? - Természetesen. - Meg nem keresztelt fiatalok is? - Így van. Szeretettel várják őket a csapatok. Nyilván itt lesz majd - ahogy említetted - a missziós munkának a szüksége. - Megfelel ennek a követelménynek. - Így van. Tehát az évek sora alatt meglátja azt a modellt, hogy vonzódik-e, vállalja-e ennek következményeit, amit a cserkészmunka és a cserkészélet jelent. - Mi a következő feladat? Hogyan képzelitek a cserkésztoborzást, fentről lefelé vagy lentről felfele történik a mozgalom kiszélesítése? Kik és hogyan szervezik a csapatokat? - Rengetek levelet kaptunk már, és igen sok jelzést kaptunk, hogy ne csak Budapesten, hanem az ország szinte minden területéről jöttek a jelzések, hogy megalakulnak és alakulóban vannak cserkészcsapatok. Most általában az öreg cserkészek csinálják, de vannak olyan megható példák, hogy 1980-ban felszentelt fiatal plébános is már tulajdonképpen egy-két év óta cserkesz módon neveli a saját kis csapatát a régi cserkészkönyvek alapján. - Meg van ez az érdeklődés protestáns vonalon is? - Meg, hogyne. - Itt is jelentkeznek fiatal cserkészek? - Igen, igen. Tehát ez nem a katolikusok privilégiuma. Itt meg is illik említeni például, hogy az egyházak részéről az unitárius egyház volt az első, amely nekünk helyet adott két alkalommal is megbeszélésekre, cserkésztiszti tanfolyamelőkészítő megbeszélésre például. - A cserkészmozgalmon belül Magyarországon régi tradíciói vannak az ökumenikus együttműködésnek a csapatokban. Valláskülönbség nélkül együtt voltak protestáns és katolikus diákok. Ha voltak is katolikus iskoláknak, református iskoláknak, evangélikus iskoláknak külön csapataik, de ott sem volt megkülönböztetés, azon belül is lehettek más vallású cserkészek. Tehát ezt a tradíciót őrzitek, és nyilvánvaló, hogyha alakulnak is csapatok, mint a Ferencesek Csapata Szentendrén vagy mondjuk a debreceni kollégium csapata, azok is tagjai a szövetségeknek egyfelől. - A testvéreink, akkor hát, hogyha pogánygyerek jöhet, akkor miért ne jöhetne, hát ez teljesen természetes. Ez az erő. - Nem kell attól tartani, hogy alsóbb szinten, tehát iskolákban, az úttörőcsapatok vezetői és az alsó pártszervek akadályozni fogják a szervezést? - Nem hiszem. Hiszen volt már az úttörőszövetségnek ezzel kapcsolatos állásfoglalása is. - Ő nem látott konkurenciát, azt mondta. (Mind a ketten beszélnek egyszerre.) - Mert nem kívánunk tömegmozgalom lenni, tehát nem kívánunk egy másfél milliós úttörőszervezetnek a konkurensei lenni, én biztos vagyok benne, hogy nem fognak ellenünk tenni semmit, hiszen tulajdonképpen akkor törvénysértést követnének el. - Befejezésül megkérnélek, hogy légy szíves felolvasni a címeteket. Aki akar jelentkezni csapatszervezés vagy tanácskérés céljából, hol jelentkezzen? - Igen. Magyar Cserkészszövetség, Bem rakpart 6. Az irányítószám: 1011. Itt hétfőn, csütörtökön van szolgálati idő 17 órától 19 óráig mind a két nap. És telefonszámunk is van: 152-430. - Mit kívánhatnánk mást búcsúzóul, mint a Teleki Pál-féle nagy múltú magyar cserkészek szellemének sikeres érvényesítését és minél szélesebb körű elterjesztését a tizenéves hazai fiatalok sorában. Jó munkát. +++ 1989. február 16., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »