|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Nagy Erzsébet párizsi sajtókonferenciája
"Ma déli
sajtókonferenciáján Nagy Erzsébet édesapja utolsó napjairól beszélt
és arról, hogy június 16-án - Nagy Imre kivégzésének 31.
évfordulóján - méltóképpen nyilvánosan eltemetik édesapját és 1956
más áldozatait a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.
Reméli, hogy ez a parcella a tiszteletadás helye lesz, ahol
mindenki elhelyezheti majd virágait.
A hatóságok nem vesznek részt a temetésen - közölte. Arra a
kérdésre, ez a ő döntésük-e vagy a családé, hangsúlyozta, hogy
jómaga soha semmiben nem fordult a hatóságokhoz. Néhány család
kérte, hogy elvégezhesse az azonosítást. A maga részéről - s itt
tudósítónk megjegyezi, hogy megremegett a hangja - biztosan nem
ismerné fel édesapja maradványait.
Az édesapja kivégzéséről feltett kérdésre válaszolva Nagy Erzsébet
leszögezte: mind a mai napig soha semmi hivatalos értesítést nem
kapott a hatóságoktól édesapja, Nagy Imre sorsáról."
|
|
|
|
|
|
|
Gyülekezési törvény
|
München, 1989. február 9. (SZER, Magyar híradó) - Független szervezetek képviselői beadvánnyal fordultak az Országgyűléshez. Változtassák meg a gyülekezési törvénynek azt a passzusát, amely tiltja, hogy a Parlament épülete előtt demonstrációt lehessen tartani. A beadványt elküldték a Magyar Távirati Irodának, amely azonban a szöveg csonkított változatát hozta nyilvánosságra. Most közöljük a hiteles, eredeti szöveget: "Állampolgári kezdeményezés az 1989. évi 3. sz. törvény 4. paragrafusa módosítása tárgyában. Tisztelt Országgyűlési Alulírottak, demokratikus független szervezetek képviselői, arra kérjük az Tisztelt Országgyűlést, hogy módosítsa az 1989. évi 3. sz. törvény 4. paragrafusa szövegét. Kérésünket azzal indokoljuk, hogy véleményünk szerint a törvény jelen formájában abszurd, betarthatatlan, és sérti a nemzet önérzetét. A hivatkozott törvény így szól: Rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén - Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér, illetőleg Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza - tilos. A rendelkezés abszurd, hiszen előírása alapján a rendőrségnek be kellene tiltania, majd feloszlatnia például az augusztus 20 -iki tisztavatásokat, az őrségváltásra, vagy külföldi vendég fogadására összegyűlteket. A törvény ugyanis - nagyon helyesen - nem tesz különbséget állami és társadalmi rendezvény között. Elfogadhatatlannak tartjuk a rendelkezést azért is, mert lehetetlenné teszi, hogy állampolgárok békés demonstrációval kifejezhessék helyeslő, vagy elítélő véleményüket az Országgyűlés, vagy a kormány munkájáról. Elfogadjuk általános demokratikus alapelvként, hogy a népképviselet munkáját nem lehet akadályozni. Megítélésünk szerint azonban a békés demonstrációk megfogalmazta társadalmi akarat a képviselőket nem akadályozza, hanem éppenséggel segíti munkájukban, a tájékozódásban. Az Országgyűlés munkájának zavartalanságát úgy is biztosítani lehet, hogy a szimbolikus parlamenti mérföldet, melyen belül a tüntetők nem közelíthetik meg az Országház épületét, nem az egész Kossuth térre és a rakpart egy szakaszára mondják ki, hanem csak a Kossuth tér körülbelül egyharmadát lefoglaló aszfaltsávra, az Országház valóban közvetlen környékére. Betarthatatlannak, és a nemzeti önérzetet sértőnek tartjuk az előírást továbbá azért is, mert például március 15-ikén, nemzeti ünnepünkkor tiltja, hogy egy szál virágot, koszorút elhelyezzünk Kossuth Lajos szobránál, hogy megemlékezzünk demokratikus forradalmainkról. Különösen aggályos ez most, hogy a március 15-iki független megemlékezést szervezzük. Körülbelül 50-100 ezres tömegre számítunk az ezévi megemlékezésekkor, és természetesen a már évtizede hagyományos útvonalat kívánjuk bejárni - Petőfi-szobor, Batthyány emlékmécses, Kossuth-szobor, Bem apó szobra és végül Kölcsey-szobor. Lehetetlenség ebből a sorból kihagyni a Kossuth-szobrot. Súlyos kárt okozna a demokratizálódás ügyének, ha emiatt a rendőrség betiltaná vagy feloszlatná a független megemlékezést. Már pedig ha a paragrafus érvényben marad, ezt kell tennie. Független demokratikus szervezeteink többször hangot adtak alapelvünknek. Munkájuk során is ezt bizonyították. Békés, törvényes eszközökkel küzdünk a demokratikus Magyarországért. Éppen ezért kérjük a Tisztelt Országgyűlést, változtassa meg, illetve egészítse ki az említett törvényhelyet olyan értelemben, hogy az Országgyűlés munkájának zavartalanságát és a békés demonstrációk, megemlékezések feltételeit egyidejűleg biztosítsa. Kelt Budapesten, 1989. február 6-ikán. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nevében Vígh Károly, a Fidesz nevében Rockenbauer Zoltán, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nevében Pártay Tivadar, a Magyar Demokrata Fórum nevében Csoóri Sándor, és a Szabad Demokraták Szövetsége nevében Solt Ottília" - írták alá. +++
1989. február 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Olvasóink küldték:
1989 március 15-i, kaposvári szabad ünneplésre szólító plakát
SZER-hallgató telefonja:
"/FÉRFIHANG/ A FIDESZ kaposvári csoportja nevében beszélek Annyit szeretnék mondani, hogy megvolt fél hétkor kezdődött, és 8 óráig tartott a kaposvári független megemlékezés, amelyet a Fiatal Demokraták Szövetségének kaposvári csoportja, a Magyar Demokraták Fóruma és az SZDSZ kaposvári szervezetei közösen rendeztek, mintegy ötezer főnyi tömeg előtt. Nagyon jó, lelkes, néha már karneváli hangulatban zajlott le az egész. Minden atrocitás nélkül. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Független Jogász Fórum felhívást adott ki a magyarországi független politikai szervezetekhez. A jól megfogalmazott dokumentum az átmenet körében alapvető kérdésekkel foglalkozik és javasolja a független politikai szervezeteknek és pártoknak, hogy mindenekelőtt a választójog és Magyarország Alkotmányát illetően közös álláspontot dolgozzanak ki."
D6, a Független Jogászfórom felhívása független politikai szervezetekhez 03.15.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|