Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 14.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, A mai nap esti kiadása:

Újpesti elítéltek

"Holnap lesz 30 éve, hogy a Magyar Népköztársaság nevében a Kádár- kormány vérbírósága 13 hónapi zárt tárgyalás után meghozta, és március 15-én, egy vasárnapi napon kihirdette az alábbi ítéletét: Az 1956. november 12. napjától előzetes letartóztatásban lévő Újpesti Forradalmi Bizottság 33 tagja bűnös a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben és egyéb bűntettekben. Ezért a 33 vádlottból tízet halálra ítél, a további 23 vádlottra megosztva 337 év börtönt szab ki. Az ekkor kihirdetett 10 halálos ítéletből hetet végre is hajtottak. Az életben hagyottak pedig 6 borzalmas évet töltöttek el Kádár börtönében, a börtönőröknek nevezett szörnyek őrizete alatt."

Romániai menekültek

London, 1989. március 14. (BBC, A világ minden tájáról) - Horváth
István magyar belügyminiszter az Országgyűléshez a
menekültproblémáról beterjesztett jelentéséből kiderül, hogy a
magyar hatóságok most már csupáncsak nagyon kevés romániai magyar
menekültet küldenek vissza. A belügyminiszter egyben jelezte:
Magyarország arra készül, hogy felmondja 10 éves kétoldalú
szerződését Romániával, mert az nem teszi lehetővé a kettős
állampolgárságot. - Pártos Gábor hírmagyarázata következik:
- A romániai menekültek áradata az utóbbi egy év során komoly
gondokat okozott a magyar hatóságoknak. A román állampolgárok -
közöttük is elsősorban a romániai magyarok - 1987 vége felé kezdtek
nagyobb számban érkezni Magyarországra. A rezsim egyre fokozódó
elnyomatása elől menekültek, amelyet a nemzeti kisebbségek esetében
még a származásuk miatti hátrányos megkülönböztetés is tetézett.
    
    A magyar hatóságok tavaly 12 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a
romániai menekültek számára, s ezt a számot az idén további
kétezerrel növelték. A Magyarországra települt romániai polgárok
száma azonban ennél jóval nagyobb: a hivatalos okmányokkal nem
rendelkezők és a törvényes csatornákon érkezők összesen mintegy 30
ezren vannak. Mindez ismeretes a magyarok előtt, sokan nem tudták
azonban - és az idén januárban nem kis megbotránkozással értesültek
róla -, hogy a menekülést megkísérlők meglehetősen nagy része soha
sem talált menedékre Magyarországon.
    
    Tavaly az illegális határátlépők mintegy negyedét visszaszállították
Romániába. A magyar hatóságok által bűnözőknek,
csavargóknak, illetve román rendőrségi besúgóknak minősített
személyek száma elérte az 1652-t. Semmilyen fellebbviteli szervhez
nem fordulhattak panasszal kiutasításuk miatt, amiről az esetek
többségében a határőrség parancsnokai, vagy a helyi rendőrség
szervei döntöttek.
    
    Az év elején nagy felháborodást váltott ki az, hogy ilyen sok
menekülőt visszautasítottak. A közvélemény reagálását az utóbbi
időben mindinkább figyelembe vevő hatóságok most igyekeznek más
magatartást tanúsítani. Horváth István belügyminiszter a múlt héten
az Országgyűlésen azt mondta, hogy a minimumra csökkentették a
visszautasítottak számát, és februárban már csupán nem egész 3
százalékuk került vissza Romániába.
    
    A belügyminiszter azt is bejelentette, hogy Magyarország tárgyalni
kíván Romániával a kettős állampolgárság lehetővé tételéről. A
jelenlegi szerződések értelmében a Magyarországra távozó román
állampolgárok nem kaphatnak magyar állampolgárságot, mindaddig,
amíg a bukaresti hatóságok fel nem mentik őket román
állampolgárságuk alól.
    
    Az 1980-ban megkötött szerződés jövő februárban jár le, és az egyik
záradék értelmében ekkor automatikusan életbe lép újabb öt évre. Ha
valamely ország nem hajlandó a megállapodás felújítására, akkor ezt
hat hónappal korábban jeleznie kell. Horváth István most elismerte,
hogy Magyarország készen áll egy ilyen lépés megtételére, ha
Bukaresttel időközben nem tud megegyezni. Mindezek a problémák egy
olyan időszakban jelentkeznek, amikor Magyarország 'a nemzetközi
rendelkezésekkel összhangban igyekszik megfelelő törvényes
kereteket kidolgozni a menekültek ezrei számára.
    
    A múlt hónapban Magyarország a szovjet tömb első államaként
bejelentette, hogy csatlakozik (... vételzavar...) az 1951-es genfi
konvencióhoz. Ez a lépés rendkívül fontos azok számára, akik
Magyarországra menekülnek, és ezt az országot vagy végső
menedékhelynek, vagy pedig a továbbutazás átmeneti állomásának
tekintik.
    
    Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hivatalt nyit Budapesten,
Magyarországon pedig ezután több befogadó központot létesítenek,
ahol ideiglenes szállást és ellátást nyújtanak a menekülteknek
addig, amíg okmányaikat menekültstátuszukkal összhangban nem
rendezik. Tehát a menekültekre vonatkozó nemzetközi szabályok
értelmében járnak el ügyükben. Ez a rendszer valójában a magyar
hatóságok számára is kedvező, ugyanis keményvalutában kapnak
eszközöket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától. +++
    


1989. március 14., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék. - 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl. - 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni. -76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD