|
|
 |
|
 |
Az MDF kongresszusa
|
Köln, 1989. március 13. (Deutschlandfunk, Esti Krónika) - A Magyar
Demokrata Fórum a hét végén tartotta meg az első országos gyűlését.
Ez az esemény történelmi jelentőségű mozzanatnak számít az
országban a liberalizálódás és a demokratizálódás felé tett úton.
Magyarországon a kommunisták 40 éve tartó egyeduralma alatt első
ízben kerülhetett sor egy ilyen nagyszabású rendezvényre olyan
nyílt légkörben, amely korábban - még mielőtt Grósz Károly
felváltotta Kádár Jánost - elképzelhetetlen lett volna.
Elizabeth Tumann tudósítását olvassuk fel:
- Az MSZMP egy hónappal ezelőtt hozta meg határozatát a
többpártrendszer bevezetését illetően. És máris a Magyar Demokrata
Fórum 700 küldöttje olyan követeléseket fogalmazott meg, melyekre a
hatóságok még egy évvel ezelőtt súlyos szankciókkal válaszoltak
volna.
A Magyar Demokrata Fórum egyébként 13.200 taggal a legjelentősebb
magyar független mozgalomnak számít. Az országos gyűlés első napján
a 100 helyi szervezet küldöttei - azzal kapcsolatban kibontakozott
vitájuk, hogy átalakuljon-e párttá a mozgalom, és ha igen, akkor
mikor?
A döntést egyelőre két hónappal elhalasztották. A szervezet jövője
szempontjából mégis születtek nagyjelentőségű határozatok. Az
újonnan megválasztott 15 tagú elnökség és a 80 főt számláló
választmány elfogadott egy programot, és egy 21 pontból álló
nyilatkozatot. Ezekben elkötelezik magukat, hogy minden olyan
politikai intézményt támogatnak, amelyek a szabad, független,
demokratikus Magyarország megvalósulásához vezetnek.
A két titkosan megválasztott vezető grémium azért is kezeskedik,
hogy mindent megtesz a programban és a nyilatkozatban lefektetett
követelések megvalósítására. E követelések lényegében a nemzeti
identitás, és a magyarság megerősítésére irányulnak, és a
szomszédos országokban élő kisebbségek jogainak védelmére. E
követelések visszatükrözik a mai Magyarország lakossága nagy
részének törekvéseit.
A magyar kisebbségek sorsával kapcsolatban az MDF országos gyűlése
felhívást intézett a magyar kormányhoz, hogy a kabinet követelje a
Varsói Szerződés sürgősségi ülését. Az MDF azt szeretné, hogy ezen
az ülésen Ceausescu diktatúrájával foglalkozzanak -, különösen a
több ezer romániai falu megsemmisítésével. Ezen túlmenően a Varsói
Szerződésnek a Romániában élő magyar kisebbség helyzetének kérdését
is fel kellene vetnie - véli az MDF.
A Magyar Demokrata Fórum azt is követeli, hogy tartsanak szabad
választásokat, dolgozzanak ki egy valóban demokratikus alkotmányt,
és az igazi demokrácia megteremtésének első lépéseként hívják össze
az alkotmányozó nemzetgyűlést.
Bíró Zoltán elnökségi tag szerint az alkotmányozó nemzetgyűlés a
bizalom légkörét teremtené meg a magyar lakosság körében. Ez a
klíma lehetővé tenné, hogy a választási törvényeket hitelt érdemlő
módon dolgozzák ki. Bíró Zoltán ugyanakkor utalt arra, hogy a
jelenlegi politikai intézményrendszerben teljesen szabad választást
egyelőre 1990-ben nem tud elképzelni.
Annak ellenére, hogy az MDF és a párt között nézetkülönbségek
vannak, a Magyar Demokrata Fórum hajlandó párbeszédet folytatni a
párttal, ha az nem akar paktumot kötni, és az MSZMP egyenrangú
partnernek tekinti az MDF-et.
A független mozgalom képviselői kizárják jelen időpontban a
koalíció lehetőségét. Bíró szerint ennek még nincsenek meg a
feltételei Magyarországon. Egy koalíciós kormány feltételei csak az
új választások után lehetnek meg. +++
1989. március 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|