|
|
|
|
Infláció a KGST-országokban
|
Washington, 1989. március 14. (Amerika Hangja) - A KGST-országok fokozódó inflációjáról szól Simányi Tibor munkatársunk jelentése: A tervgazdálkodás elmélete szerinti infláció nem lehetséges. Ez a csapás kizárólag az úgynevezett kapitalista gazdaságok átka. Egy tréfás német szóval ezt az elméletet így jellemezhetnők: nem lehet az, aminek nem szabad lennie. Most mégis van. Persze nemcsak Keleten, hanem Nyugaton is. Azonban a nyugati piacgazdálkodások elég erősek ahhoz, hogy az időről időre fellépő és szinte jelentéktelennek nevezhető inflációt leküzdjék. Ezzel szemben a KGST-államok gazdasága, amely már régen nem egyöntetű, mert különböző méreteket mutat fel a piacgazdálkodás felé való mozgásban, ezek a kommunista népgazdaságok egyre nagyobb mértékben küzdenek az infláció jelenségével. Élen jár Jugoszlávia, ahol az infláció az elmúlt évben 250 százalékot tett ki az idén akár 500 százalékos is lehet - legalábbis jugoszláv szakértők becslése szerint. A többi KGST-országban is nagyarányú inflációt lehet észlelni, még ha egyikben sem olyan mértékűt, mint amilyen a jugoszláv. Magyarországon az infláció az elmúlt évben 16-17 százalékot tett ki. Az NDK-ban - jóllehet hivatalosan még nincs adat - 3-4 százalékos áremelkedést könyveltek el a szakértők. Hasonló a helyzet Bulgáriában, Csehszlovákiában és Romániában. Az infláció fő okát nyugati szakértők abban látják, hogy a KGST- országok árrendszere reménytelenül elavult. Az árakat nem alkalmazzák a valósághoz. Az alapélelmiszereket és bizonyos szolgáltatásokat mindenáron alacsony áron tartják, ami mind az államháztartást terheli. Az államháztartás deficitje az infláció fő forrása. A deficitet pedig pénzhígítással igyekeznek korrigálni. A KGST-országok között a Szovjetunió az, amelyiket legutoljára érte el az infláció hulláma. A drágulás elmaradhatatlan és a gazdasági reformok következménye. (...) önállóvá lett üzem béremeléseket eszközöl, amelyeket azonban nem tud fedezni bevételéből. Ugyanakkor kénytelenek az önállóvá lett üzemek nyereséggel dolgozni, ezt pedig úgy igyekeznek elérni, hogy emelik termékeik árát. A Szovjetunióban különösen könnyű ily módon nyereséget érni el, mert nincsen belföldi, még kevésbé külföldi konkurencia, és az (...) évtizedek óta hagyományos, megszokott dolog. A szovjet szakértők ezen úgy igyekeznek segíteni, hogy nyugati kölcsönöket vesznek fel, így kívánják fellendíteni a fogyasztói cikkek iparát. Ennek valóban az lehet a következménye, hogy csökkennek az árak, akkor ugyanis, ha sikerül megfelelő mennyiségben és minőségben termelni, és kifejlődik egyfajta egészséges verseny. Azonban a hiteleket vissza kell fizetni, amit exporttal nem lehet, mert hiszen elsősorban a belpiacot kell ellátni. Szovjet szakértők szerint a Szovjetunió államháztartása 36 milliárd rubel deficitet mutat. Az infláció és az államháztartás deficitje az egyik oka annak az egyébként örvendetes elhatározásnak, hogy a KGST-országok csökkenteni kívánják hadfelszerelésük kiadásait. +++
1989. március 14., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|