|
|
|
|
A Ceausescu-rezsim bírálata
|
(Fodor György) London, 1989. március 12. (BBC) - A Sunday Times cikke és Fodor György összefoglalója, amelyet most továbbítunk, arról tanúskodik, hogy Romániában mindinkább megerősödik a Ceausescu-rezsimmel szembeni ellenállás. Borzalmas esemény szemtanúja volt két angol síelő a Brassótól 30 kilométernyire lévő, főként külföldiek számára fenntartott téli üdülőhely sípályáján. Hazatértükkor elmondták, hogy egy férfi a szemük láttára felgyújtotta magát. A Sunday Times közli beszámolójukat, amelyben elmondják, hogy a sítelepen a fák közül egy sikoltozó, lángba borult férfi bukkant elő. Segítségére siettek, de nem tudták megmenteni. Egy közeli fán késsel rögzített papírt találtak, amelyen románul és rossz angolsággal a következő szavak álltak: Vessetek véget a brassói gyilkosságoknak! Londonban tartózkodó román ellenzéki vezetők az eset kapcsán a Sunday Timesnek elmondták, hogy az 1987-es brassói lázadást követően a hatóságok súlyos megtorló lépésekhez folyamodtak a városban. Mint mondták, a Ceausescu-rezsim ellen már mások is tiltakoztak öngyilkossággal. A Brassó közelében lévő sítelepen történt elkeseredett akció egybeesik a Román Kommunista Párt hat volt, magas beosztású tisztségviselőinek nyílt levelével, amelyet a BBC világszolgálatának műsorában tettek közzé. Fodor György, a BBC délkelet-európai szolgálatának kommentátora a levél kapcsán kiemeli, hogy a Ceausescu-rezsimet nemcsak külföldről érik bírálatok, hanem most már bátor ellenzékiek is felemelik szavukat a politikai elnyomás, a súlyos gazdasági melléfogások, a tomboló személyi kultusz, a rendőrségi brutalitás és a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen. Az említett tiltakozó levél elítéli a dolgozókra nehezedő nyomást, azt, hogy a tervfeladatok teljesítésére vasárnap is munkára kényszerítik őket. Az aláírók hangoztatják, hogy Romániában valójában felfüggesztették az alkotmányt, a rezsim ugyanis olyan intézkedéseket tesz, amelyek ellentétben állnak az alkotmány rendelkezéseivel és a törvényekkel. Ezek közé sorolják többek között a falvak megsemmisítésével járó úgynevezett szisztematizációs tervet, valamint a külföldiekkel való kapcsolatteremtés tilalmát. Rámutatnak, hogy a rezsim hatalmas károkat okoz az országnak, és mindinkább gyengíti nemzetközi helyzetét is. Egyes államok bezárják bukaresti nagykövetségüket, a nyugat-európai vezetők pedig nem hajlandók találkozni Ceauséscuval. A nyílt levél követeli az alkotmányban szavatolt polgári jogok helyreállítását, az élelmiszer-kivitel leállítását, valamint azt, hogy Ceausescu egyértelmű nyilatkozatban mondjon le a falurombolással járó mezőgazdasági átszervezési tervről. Mint az aláírók mondják: gazdasági követeléseket azért nem sorakoztatnak fel, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kormány képtelen az irányításra. Hozzáfűzik, hogyha követeléseiket teljesítik, akkor hajlandók párbeszédet folytatni a jelenlegi állapotok leküzdésének útjairól. A romániai helyzet az utóbbi 10 évben olyan rohamosan súlyosbodik, hogy az emberek többsége előtt minden bizonnyal nyilvánvalóvá vált: a Ceausescu-kormányzat katasztrófába vezeti az országot. A rezsim ellen azonban csak kevesen merik felemelni szavukat. A párt hat veteránja, aki most közzétette a nyílt levelet, aligha képvisel olyan erőt, amely sikeresen szembeszállhat a diktatórikus rezsimmel. Nyilvános kiállásuk azonban esetleg meggyőzhet másokat, akik továbbra is a rezsim szolgálatában állnak, hogy eljött a süllyedő hajóról való távozás ideje - írja kommentárjában Fodor György. +++
1989. március 12., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|