|
|
|
|
ENSZ-határozat Romániáról
|
München, 1989. március 10. (SZER, A mai nap) - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Jogi Bizottsága tegnapi döntése értelmében vizsgálatot indítanak a romániai emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban. Az erre vonatkozó határozati javaslatot Magyarország is támogatta. Az ENSZ különbizottságának döntéséről hallgassák meg Szalay Tamás beszámolóját: - Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 21:7 arányban jóváhagyta a Svédország által előterjesztett határozati javaslatot, amelyet Magyarország is támogatott. Magyarországnak az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában csak megfigyelői státusa van, szavazati joggal nem rendelkezik. Kiállása a nyugati kezdeményezésű, a román hatóságok emberi jogi gyakorlatát élesen bíráló javaslat mellett, mindazonáltal igen jelentős fejlemény, éspedig abban az értelemben, hogy a Varsói Szerződés tagállamai közül eddig még egyetlenegy sem csatlakozott egy másik varsói szerződésbeli állam ellen irányuló nyugati határozati javaslathoz. A nagy többséggel megszavazott határozat aggodalmát fejezi ki az emberi jogok és alapvető szabadságjogok durva megsértéseit tartalmazó állítások miatt, és különmegbízott kinevezését javasolja a román hatóságok magatartására vonatkozó állítások kivizsgálására. A határozat nyomatékkal hangsúlyozza, hogy Romániában egyre nehezebb akadályokat gördítenek a nemzeti kisebbségek útjába hagyományaik ápolása, kulturális örökségük fenntartása tekintetében. A határozat ezenkívül rámutat a Romániából menekülők áradatára is, és megállapítja hogy éppen emberi jogainak durva megsértése készteti a menekülőket szülőföldjük elhagyására. A határozat említést tesz arról, hogy a menekülések Romániából azt követően kezdtek elszaporodni, hogy hivatalosan bejelentették az úgynevezett falurendezési - valójában sokezer hagyományos vidéki település lerombolásával járó - tervet. Gheorghe Dolgu román delegátus az Emberi Jogi Bizottság határozatát brutális beavatkozásnak minősítette Románia belügyeibe, és kijelentette, hogy Bukarest szemében a határozat érvénytelen, semmis. Soha nem fogjuk eltűrni, hogy kívülről erőszakoljak ránk, hogy mi magunk mit tegyünk - mondotta Dolgu, és megvádolta Magyarországot, hogy - idézem: Ugyanolyan revizionista szándékok vezérlik, mint a második világháborúban, amikor a náci Németország mellé állt. Bukarest ezzel a vádaskodással nyilvánvalóan megpróbálja elejét venni minden magyar részről történő további fellépésnek a Romániában" élő magyarok érdekében, mert egyszerűen figyelmen kívül hagyja a területi restaurációt elutasító hivatalos magyar nyilatkozatokat. Egyébként a román delegátus elutasító válasza azt jelenti, hogy az ENSZ külön vizsgálóbiztosának nem lesz módja helyszíni szemlét tartani, jelentését a romániai emberi jogi helyzetről főleg román emigránsok tanúvallomásaiból, beszámolóiból fogja összeállítani. Visszatérve a tegnapi genfi szavazásra, nem érdektelen felsorolni, hogy az egyes országok milyen magatartást tanúsítottak. A határozat mellett szavazott 21 állam; Argentína, Belgium, Kanada, Kolumbia, Franciaország, Gambia, Nyugat-Németország, Olaszország, Japán, Mexikó, Peru, Fülöp-szigetek, Portugália, Sao Tómé és Principe, Szenegál, Spanyolország, Swaziföld, Svédország, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Venezuela. A határozat ellen 7 állam: Banglades, Kína, Kuba, Etiópia, Pakisztán, Szomália és Sri Lanka. Tartózkodott a szavazástól: Botswana, Brazília, Ciprus, India, Irak, Nigéria, Ruanda, Togo és Jugoszlávia, és végül nem vett részt a szavazásban a következő 5 állam: Bulgária, Kelet-Németország, Marokkó, Ukrajna és a Szovjetunió. Még a következő megjegyzések kívánkoznak ide: a határozat mellett kiálló országok nagy száma a Ceausescu-rendszer növekvő elszigeteltségének, a kondukátort körülvevő személyi kultusz elítélésének egyértelmű bizonyítéka. A magyar kormány kiállása, ha évtizedes késéssel is, minden tekintetben pozitív fejlemény, amely azt is jelzi, hogy a szovjet tömb szokásos szolidaritása az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában már a múlté. Mint ahogy annak is van jelentősége, hogy a szovjet tömb 4 szavazati joggal rendelkező tagja nem érte be a tartózkodással, hanem egész egyszerűen elhatárolta magát a számára is minden valószínűség szerint egyre kínosabbá váló román kérdéstől. +++
1989. március 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|