|
|
|
|
ENSZ lépés Románia ügyében
|
München, 1989. március 9. (SZER, Késő esti mai nap) - Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága úgy határozott, hogy kivizsgálja a romániai jogsértéseket, A határozat a bizottság mai ülésen született Genfben, napokon át tartó viták és mérlegelések , eredményeként. A bizottság aggodalmának ad kifejezést amiatt, hogy - a határozat szövegét idézve - állítások szerint súlyos mértekben megsértik az emberi és az alapvető szabadságjogokat Romániában, és javasolja ENSZ-különkövet küldését az állítások kivizsgálására, A határozat szövege külön utal arra, hogy a román hatóságok egyre súlyosabb mértékben akadályozzák a nemzeti kisebbségeket, kulturális és nyelvi hagyományaik fenntartásában, ápolásában. Az emberi jogok sorozatos megsértése az oka annak is, hogy számosan menekülni kényszerülnek az országból - állapítja meg az ENSZ bizottság. A határozatot Svédország küldötte terjesztette be Magyarország és hat nyugati állam támogatásával. 21 küldött szavazott a határozat mellett, 7 ellene. A nyugati országok mind támogatták a határozatot, több ázsiai, afrikai és latin-amerikai állammal együtt. Az ellenzők a harmadik világ országi közül kerültek ki, név szerint Banglades, Kína, Kuba, Etiópia, Pakisztán, Szomália és Srí Lanka. Jugoszlávia és nyolc harmadik világbeli ország tartózkodott. Magyarország és Románia csak megfigyelővel képviselte magát az ülésen és nem szavazhatott. A Szovjetunió és szövetségesei - vagyis Bulgária és Kelet- Németország, Marokkóval együtt - nem akartak állást foglalni és azt a megoldást választották, hogy nem vettek részt a szavazáson. Így gyakorlatilag ez a lépés azt jelenti, hogy a szovjet tömb államai - most első ízben - nyugati javaslatot támogattak Varsói Szerződéshez tartozó országgal szemben. Dolgu román fődelegátus brutális beavatkozásnak és semmisnek minősítette a határozatot. Kijelentette: Bukarest soha sem fog elfogadni kívülről ráerőszakolt modelleket. Egyúttal azzal a váddal illette Magyarországot, hogy "ma is ugyanazokat a revizionista elképzeléseket táplálja, mint a II. világháború idején, Németország szövetségeseként" - a román fődelegátus szavait idéztük. Az elmúlt napokban erőteljes próbálkozások folytak a színfalak mögött annak érdekében, hogy elkerüljék ennek a határozatnak megszavazását. Egy nyugati diplomata elmondotta, hogy a Szovjetunió mindenképp kompromisszumra törekedett, de nem sok együttműködési készségre talált a román delegációnál. A kompromisszum az lett volna, hogy Románia meghív egy megfigyelői csoportot a helyzet tanulmányozására, de - mint a svéd fődelegátus ma a határozat beterjesztésekor mondotta - a szóbeli ajánlatot nem követte hivatalos román meghívás. Így elkerülhetetlenné vált, hogy szavazzanak a határozatról, a már ismertetett eredménnyel. +++
1989. március 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|