|
|
 |
|
 |
ENSZ romániai vizsgálata
|
Washington, 1989. március 8. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Magyarország felkérte az ENSZ-t: vizsgálja ki a romániai emberjogi
helyzetet. Még soha nem fordult elő, hogy egy kelet-európai
kommunista kormány nemzetközi szervezethez fordult volna egy másik
keleti tömbbeli állam jogsértései miatt.
Horn Gyula magyar külügyminiszter-helyettes közölte az ENSZ Emberi
Jogi Bizottságával, hogy Romániában falukat pusztítanak el,
megsemmisítik a kulturális és történelemi műemlékeket, erőszakkal
beolvasztják a nemzetiségeket, és korlátozzák a vallásszabadságot.
- Aggódunk amiatt, hogy Romániában lábbal tiporják az alapvető
emberi és polgári jogokat, és ezt a megítélésünket igen sok más
ország is osztja - mondta a külügyminiszter-helyettes. Hangsúlyozta
azt is: Magyarország nem kérte ki a Szovjetunió véleményét, sem a
Varsói Szerződés más országainak tanácsát, mielőtt elhatározta,
hogy támogatja az ENSZ romániai vizsgálatának gondolatát.
Vita folyt Budapest és Bukarest között a román falurendezési terv
miatt, amely az ország 13 ezer falujának felét lerombolásra ítéli.
A Neue Zürcher Zeitung szerint a terv végrehajtása során
elpusztítanák a romániai magyarok nemzetiségi kultúráját. A magyar
hatóságok panaszolták, hogy a román terv alapján máris egész magyar
településeket oszlattak fel. A lakosokat elköltöztették ősi
otthonaikból, korlátozták tanulási, kulturális és vallási
tevékenységüket, és nyelvi tilalmakat vezettek be, amelyek a
magyart konyhanyelvvé alacsonyítják.
Becslések szerint 20 ezren menekültek Romániából Magyarországra. A
francia Le Figaro interjút közölt néhány menekülttel, akik
elmondták, hogy a magyar nyelvű iskolák hiánya miatt másodrangú
állampolgároknak érezték magukat Romániában.
A Journal de Geneve című svájci lap a menekültek tanúságtételéről
ír. - Emberjogi szervezetek jegyezték fel a panaszukat és
továbbították az ENSZ genfi emberjogi bizottságának.
A menekültek a politikai jogok megsértéséről, munkajogi
megkülönböztetésről, az idős emberek orvosi ellátásának hiányáról,
az oktatás románizálásáról beszéltek, és beszámoltak arról, hogy
papjaikat és lelkészeiket állandóan zaklatta a román
titkosrendőrség.
A román kormány korlátozta a magyar utazók rokonlátogatásait,
bezárta a magyar konzulátust Kolozsváron, és növeli a magyarellenes
propagandát.
Az elmúlt évben a magyar kormány kétoldalú tárgyalások során
kísérletezett a nemzetiségi probléma megoldásával. A próbálkozások
sikertelenek maradtak, s ezért érezték úgy a magyarok, hogy
nemzetközi fórumra van szükség.
Időközben az ENSZ igyekszik csökkenteni a feszültséget a két ország
között. A román kormány viszont kijelentette: kizárt dolog, hogy
Erdélyben nemzetközi kivizsgálás legyen. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|