|
|
|
|
A családegyesítés
|
(Fodor György) London, 1989. március 4. (BBC, Esti panoráma) - A többnyire a magyar kisebbséghez tartozó romániai állampolgárok, akik az utóbbi időben Magyarországra menekültek, igen gyakran hátrahagyták családjukat. Ami a szabályos úti okmánnyal érkezőket illeti, a román hatóságok szinte sohasem teszik lehetővé, hogy a család minden tagja együtt kiutazhassék, éppen azzal a céllal, hogy elrettentsék őket a disszidálástól. Az elmúlt évek során azonban egyre növekvő számban maradtak romániai állampolgárok Nyugaton, majd idővel menekült státust kaptak, s az illető, kormányokhoz, illetve nemzetközi szervezetekhez fordultak, hogy segítsék elő a családegyesítést. Igen sok családnak sikerült ilyen formán elérnie, hogy újra együtt lehessenek, s az a benyomás alakult )ki, hogy a román hatóságok azért engedtek az ilyen irányú kérelmeknek, hogy ne veszélyeztessék a Nyugattal kialakított jó kapcsolatokat. Mindez azonban nem állt a Magyarországra került menekültek esetére. A magyar hatóságok már tavaly felvetették a problémát, annak a tárgyalássorozatnak a keretében, mely a nézeteltéréseket volt hivatott tisztázni, de a magyar fél állítása szerint csak kitérő választ kaptak. Úgy nézett ki, hogy a csonka családok, melyek száma egyre nőtt a Magyarországra érkező menekültek számának felduzzadásával, hosszú időn keresztül nem egyesülhetnek. Néhány magyar származású romániai menekült végül Magyarországról továbbutazott Nyugatra, azt remélvén, hogy így könnyebben elérhetik a családegyesítést. Sokuk pedig fontolgatni kezdte ugyanezt a sikerrel kecsegtető megoldást. Néhány nappal ezelőtt Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, aki egyben a kormányközi menekültbizottság elnöke, újságírók előtt kijelentette: a román hatóságok újabban engedélyezik, hogy feleségek csatlakozhassanak férjükhöz, illetve gyermekek édesapjukhoz. Pénteken az MTI jelentette, hogy az első csoport Csengersimánál átlépte a magyar-román határt. A román hatóságok - Gál Zoltán, szerint - e rugalmasabb politikája feltehetőleg azzal áll összefüggésbe, hogy Magyarország csatlakozott a menekültekről szóló ENSZ-konvencióhoz Mostanáig a Magyarországra érkező román állampolgárok helyzete tisztázatlan volt. Nem adhatták fel román állampolgárságukat, de nem is vehették fel a magyar állampolgárságot, mivel a két ország nem ismeri el a kettős román-magyar állampolgárságot. Ugyanakkor azonban nem folyamodhattak menekült státusért sem. Ennélfogva nem lehetett érvényesíteni a családegyesítés jogát, hacsak nem humanitárius megfontolásokból. Most azonban annak nyomán, hogy Magyarország elfogadja az ENSZ-menekültekről szóló előírásait, a helyzet megváltozik. Románia ellen máris több ENSZ-intézmény szót emelt, köztük a Genfben székelő emberjogi bizottság. A román hatóságok most azon igyekeznek, hogy megcáfolják az emberi jogok megsértéséről szóló állításokat.. Miközben igen nehéz minden kétséget kizáróan megállapítani az emberi jogok megsértését egy olyan országban, mely elzárkózik a nemzetközi tényfeltárás elől, a szétválasztott családok esete könnyen igazolható, és újraegyesítésük nemzetközileg elismert emberi jog. A román fél mostani rugalmasabb politikája csak elébe megy egy nehezen védhető álláspont bírálatának. Egyben arra is módot ad, hogy Románia más kérdésekben továbbra is hajthatatlannak mutatkozzék. +++
1989. március 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|